Először is, mi az a részvény? Amikor részvényt veszek, akkor egy cégben veszek részesedést, tehát cégtulajdonos leszek. Ez azt jelenti, hogy részesedést kapok a cég nyereségéből is.
Kétféle hozamunk lehet egy részvényen, egyrészt az árfolyamnyereség, másrészt osztalék formájában.
Árfolyamnyereség az, ha megveszem a részvényt mondjuk 100 dollárért, és egy év múlva már 110 dollárt ér a részvény, ekkor mondjuk hogy éves szinten 10% árfolyamnyereségem van. Az árfolyamon persze veszíteni is lehet, ha a korábban 100 dolláros részvényem később csak 90 dollárt ér, akkor 10% a veszteségem.
Viszont ez az árfolyamnyereség vagy veszteség egészen addig nincs realizálva, amíg el nem adom a részvényt.
Vagyis ha a cég továbbra is nyereséges, ráadásul egyre több nyereséget termel, akkor nem feltétlenül baj, ha időnként rövid távon csökken a részvények árfolyama. Hosszú távon a részvények értéke úgyis visszatér arra a szintre (vagy akár magasabb szintre), mint amennyit a cég valójában ér. Ha a cég egyre több nyereséget termel, akkor egy idő után ezt a befektetők is észreveszik, és a részvény ára vissza fog térni magasabb szintekre.
A másik hozam pedig osztalék formájában jelentkezhet, ha részvény tulajdonosok vagyunk. Az osztalék nem más, mint a cég által megkeresett nyereség kifizetése a cégtulajdonosoknak.
Viszont a cégeknek nem kötelező osztalékot fizetni, és nem is fizet mindegyik cég osztalékot.
Fontos különbséget tenni a befektetés és a tőzsdei kereskedés vagy “tőzsdézés” között, mert a kettő nem ugyanaz.
Amikor részvényekről beszélünk, a többségnek az jut eszébe, amit a hollywoodi filmekben látott: öltönyös emberek stresszelnek, kiabálnak, mutogatnak és percről percre eladnak-vesznek részvényeket a tőzsdén.
A rövid távú tőzsdei kereskedést semmi nem különbözteti meg a szerencsejátéktól. Nagyjából ugyanaz a történet, mintha bemennél a kaszinóba, és ruletten próbálnál szerencsét.
Nem véletlen, hogy a napi szintű tőzsdei kereskedésből még senki nem gazdagodott meg (csak a brókercégek), és a világ leggazdagabb befektetője, Warren Buffett is ezen a véleményen van.
A kereskedésnél az árfolyam grafikon görbéjéből próbálják megfejteni, hogy most vajon merre fog görbülni az árfolyam, felfelé vagy lefelé, és ez alapján spekulálnak és “fogadnak” az adott részvényre.
Természetesen soha senki nem tudta még megfejteni hosszú távon, hogy merre fordul a görbe, hiszen ha bárki megfejtette volna, akkor már meggazdagodott volna belőle. Viszont valamiért a világ leggazdagabb emberei között egyetlen egy sincs, aki kereskedésből gazdagodott volna meg. Na vajon miért…
Ezzel szemben a befektetésnél hosszú távon gondolkodunk, és nem spekulálunk, nem azt próbáljuk megfejteni, hogy rövid távon merre fog görbülni az árfolyam grafikon.
Egy befektető azt nézi, hogy mit vesz, és nem az árfolyamgörbe aktuális trendjét. Ami azt illeti, részvény aktuális ára valójában a legeslegutolsó szempont egy okos befektetési döntésben.
Miért részvénybe fektetek?
Nem véletlen, hogy a világ leggazdagabb embereinek a vagyona (pl. Bill Gates, Warren Buffett, Elon Musk) túlnyomó részt részvényekben van.
Tehát amikor azt olvassuk a hírekben, hogy Bill Gates vagyona 103 milliárd dollár, akkor ne úgy képzeljük el, hogy ennyi pénz van a bankszámláján.
Bizony hülye lenne bankszámlán tartani ekkora vagyont, hiszen ha csak 2% az infláció, akkor ez a pénz folyamatosan egyre kevesebbet érne, méghozzá percenként 1 millió forinttal érne kevesebbet.
Tehát ezek a vagyonok többnyire részvényben vannak, és nem véletlen, hogy ezek az emberek egyre gazdagabbak.
A statisztika azt mutatja, hogy hosszú távon a részvénybefektetéssel messze a legeslegnagyobb hozamot lehet elérni más befektetésekkel összehasonlítva. (mint mondjuk ingatlannal vagy kötvényekkel).
Ez a grafikon ezt nagyon szépen ábrázolja:
Kék színnel látjuk a részvények teljesítményét, zölddel a kötvények hozamát, a narancssárga pedig az infláció.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy bármilyen részvénnyel garantált ez a hozam. Az ábra az S&P 500 historikus adatait mutatja.
Az S&P 500 részvényindex historikusan éves átlagban 10% hozamot termelt.
Kockázatos-e a részvény?
A részvénybefektetés nem kockázatmentes, de messze nem annyira kockázatos, mint amennyire legtöbben hiszik. Az igazi kockázat nem a részvénybefektetésben van, hanem a befektetőben, aki nem tudja, hogy mit csinál.
Illetve az árfolyam ingadozása, azaz a volatilitás nem egyenlő a kockázattal!
Aki próbálkozott már vállalkozásokat beindítani és felfuttatni (nem egyet, hanem többet!), az tudja, hogy egy új vállalkozásban sokkal több kockázat van.
Egyre divatosabb, hogy mindenkinek azt ajánlják, indítson vállalkozást, és hagyja ott a munkahelyét, milyen jó dolog is vállalkozónak lenni. Ilyet kizárólag olyan mond, aki vagy tapasztalatlan vállalkozó (és szerencséje volt, tehát a tapasztalatlansága ellenére nyereséges a vállalkozása) vagy pedig nem is vállalkozó.
Az emberek 99%-a nem képes megtanulni azokat a dolgokat, amik egy sikeres vállalkozáshoz kellenek. Sőt, a legtöbb ember úgy kezd el vállalkozni, hogy azt képzeli, hogy nincs is szüksége bármit megtanulni. Nem véletlen, hogy az új vállalkozások 80%-a egy éven belül tönkremegy.
Tehát melyik nagyobb rizikó?
1. Ágika, aki életében nem vállalkozott, kitalálja, hogy kávézót nyit, de kávézóban sem dolgozott, tehát nem tudja hogyan kell üzemeltetni, felvesz 50 millió hitelt, hogy elindítsa.
vagy
2. Ágika odaadja a tőkéjét a Coca Cola-nak (részvényt vesz), ami egy 128 éve sikeres világcég, és a világ egyik legjobb menedzsmentje foglalkozik a céggel.
Mindkét esetben kockáztatva van a tőke, de azt hiszem egyértelmű az extrém különbség a rizikóban.
Attól sokkal jobban kellene félnie az embereknek, hogy az infláció miatt egyre kevesebbet ér a pénzük, ugyanis ha más nem is, az hogy a pénzed egyre kevesebbet ér, az 100% biztos.