Ha tudjuk azt, hogy mit akarunk elérni a befektetéseinkkel, és azt is hogy mikor, akkor egészen pontosan számszerűsíteni lehet azt az összeget, amit havi szinten be kell fektetünk.
Nem hiszem, hogy van olyan ember, aki nem szeretne ténylegesen passzív jövedelmet magának, azaz hogy minden hónapban megkapjon mondjuk 250.000 Ft osztalékot a számlájára – anélkül, hogy ezért a kisujját is kellene mozdítania.
Ez az ingyenebéd viszont csak akkor jön létre, ha lemondunk a rövid távú “örömszerző” költekezéseinkről, amik valójában nem is okoznak igazán örömet (drága okostelefon, drágább autó, nagyobb lakás stb.).
Az anyagi függetlenségnek több lépcsője is lehet. Mondjuk első cél lehet az, hogy annyi bevételünk legyen a befektetéseinkből, amiből finanszírozni tudjuk a létszükségleti dolgokat – étel, rezsi stb. Már ez a szint is egy hatalmas biztonságot jelentene mindenkinek.
Mondjuk, hogy ez az összeg havi szinten 150.000 Ft. A legtöbb ember ilyenkor arra gondol, hogy ezt egyszerűen el tudja érni, ha vesz egy lakást, és kiadja albérletnek. Már írtam arról, hogy miért nem fektetek be ingatlanba, amit érdemes elolvasni mindenképp.
Ingatlannal sokkal több pénz kell ahhoz, hogy ugyanezt elérjük, és sokkal többet kell vele foglalkozni, mint a részvényekkel.
Ha osztalékos részvényekkel akarjuk elérni ezt a havi 150.000 forintot, és csak az osztalékokat akarjuk felélni, akkor azzal számoljunk, hogy az átlag osztalékhozamunk 4% lesz.
Ha az általunk vett cégek 10%-kal emelik minden évben az osztalékot, és a részvény árfolyama (hosszú távon) mindenképp követni fogja az osztalék emelését, akkor nem csak az osztalék, hanem a részvényeink értéke is éves átlagban 10%-al fog emelkedni.
Ennél fogva mindig a részvényink aktuális árának a 4%-a lesz az éves osztalékhozam.
Azaz ha 100 dollárért veszünk egy osztalékos részvényt, ami éves szinten 4%-ot fizet (4 dollár), akkor ha az osztalékot 40 dollárra emelik sok év után, akkor a részvényünk árfolyama is 100 dollárról 1000 dollárra nő.
Tehát ha havi 150.000 Ft osztalékot akarunk kapni, akkor az éves szinten 1,8 millió Ft osztalék. A részvényeink értékének tehát 45 millió forintra kell nőnie, hiszen ennek a 4%-a 1,8 millió Ft.
Számoljunk tehát azzal, hogy éves szinten átlagosan 10%-al növekednek a részvényeink, és vonjuk le éves átlagban a 3% inflációt – tehát éves szinten 7% teljes hozammal számolunk.
Ha havi szinten 200.000 Ft-ot fektetünk be, és az osztalékokat is visszaforgatjuk, akkor pontosan 10 év alatt elérjük a havi 150.000 Ft osztalék kifizetést.
Sokan most biztosan arra gondolnak, hogy az hú de sok pénz, de igazából ennél sokkal többet elköltenek az emberek luxus dolgokra (rövid távú örömök), okostelefon, nyaralás, hitel, nagyobb autó stb.
Vagy ha ingatlanba fektet az ember, akkor is ugyanezt kifizeti, csak az ingatlanon sokkal sokkal több a költség (illeték, ügyvéd, felújítás, foglalkozni kell vele, hitel kamat stb.).
Ha nem 200.000 Ft-ot hanem havi 300.000 Ft-ot fektetünk be, akkor máris csak 8 év, hogy elérjük a havi 150.000 Ft-os osztalék bevételt. És természetesen, ha ennél kevesebbet fektetünk be havi szinten, az időben kitolja, azaz később érjük el az anyagi függetlenséget.
A nyolc – tíz év azonban befektetési távlatokban nagyon kevés, úgyhogy nézzük meg, hogy havi 200.000 Ft befektetésével mennyi lesz az osztalékunk 15, 20, 30 év után.
A tizenötödik évben havi szinten kb. 280.000 Ft osztalékot kapunk. A huszadik évben kb. havi 450.000 Ft osztalék.
Most tegyük fel, hogy 20 év befektetés után nem akarunk több pénzt belenyomni a részvényekbe, viszont az osztalékokat továbbra is visszaforgatjuk. Ha ezt tesszük, akkor a harminckettedik évben már havi 1 millió Ft az osztalékunk.
Azért érdemes ezeket kiszámolgatni, és eltervezni, hogy mi a tervünk, mik a céljaink a befektetéssel, mert akkor sokkal könnyebben tud az ember lemondani a rövid távú (fölösleges) költekezésről, ha tudja, hogy MIÉRT teszi azt.