Tegyük fel, hogy adok neked január elsején 1 forintot. Aztán másodikán 2 forintot, harmadikán 4 forintot, negyedikén 8 forintot… tehát mindegyik nap az előző nap dupláját.
Tippeld meg, hogy hány forintot adok a harmincadik napon! Mielőtt tovább olvasol, azt akarom, hogy tényleg gondold végig, és becsüld meg nagyságrendileg, mekkora összeg lesz.
Persze ha már tudod, hogy miről beszélek, akkor nem lesz nagy csattanó, és valószínűleg tudod is, hogy mi ez az összeg.
Hogy egy kicsit érdekessé tegyük a játékot, választhatsz: vagy harminc napig megduplázom az 1 forintot, VAGY rögtön első nap kapsz 100 millió forintot.
Melyiket választod?
A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek nem tudják megtippelni, hogy melyik a nagyobb összeg.
Akkor most már elárulom, a harmincadik napon több, mint egymilliárd forintot kapsz. Ez az exponenciális növekedés. Az exponenciális növekedés rövid távon jelentéktelennek tűnik, hosszú távon viszont brutális az ereje.
A döbbenetes az, hogy a huszonötödik napon még mindig csak 33 millió forintot kapsz! És ha nem tudnál az exponenciális növekedésről, akkor még a hónap végén is azt gondolnád, hogy inkább a 100 milliót kellett volna választanod.
Van egy másik szemléletes példa az exponenciális növekedés erejére. Egy A4-es papírlapot lehetetlen hétnél többször kettéhajtani. Próbáld csak meg, még az is lehet hogy 6-nál elakadsz.
Pedig azt gondolnád, hogy a papír az egy nagyon vékony valami, ezért könnyedén össze lehet többször is hajtani mint 7. Csakhogy az a nagyon vékony valami minden egyes kettéhajtásnál duplázódik.
A világrekord ebben 13! Nem A4-es lappal, hanem egy több kilométeres papírral. Még senki nem tudott 13-nál többször összehajtani papírt. Ha hússzor kettéhajtanád, akkor egy kilométer magas lenne a papír!
Állítólag, ha 100-szor kettéhajtanánk a papírt, akkor olyan magas lenne, mint az egész univerzum szélessége.
Hogyan jön ez a befektetéshez?
Tegyük fel, veszel egy italautomatát, amit kiteszel a városban, és termeli a bevételt. Mondjuk, hogy évente annyit termel, hogy abból még egy italautomatát tudsz venni év végén. Tehát nem költöd el a pénzt, amit termel, hanem veszel egy új italautomatát.
Második évben már két automata termeli neked a pénzt, tehát ugyanannyi idő alatt kétszer annyi bevételt hoz. Ez egyben azt is jelenti, hogy a második évi bevételből pedig két újabb automatát tudsz venni.
Harmadik évben pedig így már négy automata termeli neked a bevételt. Tíz év elteltével már 1024 automatád termeli a pénzt, és 1024-szer annyi bevételt termel, mint az első évben.
Viszont ha az első évben már elköltötted volna az egyetlen egy automatából bejövő pénzeket, akkor tíz év múlva is csak ugyanannyit keresnél.
Ez a kamatos kamat, amire Einstein azt mondta, hogy a világ nyolcadik csodája.
Az az általános elképzelés, hogy meggazdagodni gyorsan kell, és keresni kell a módját, hogyan tudunk gyorsan meggazdagodni. De ha megnézed a világ legvagyonosabb embereit, a többség jóval 40-50 éves kora után szerezte a vagyonának legjelentősebb részét.
Az ingyenebéd nem abban van, hogy hajszoljuk a nagy hozamokat, és minél gyorsabban meggazdagodjunk.
Az egyik ingyenebéd a befektetések világában az idő.
Az ingyenebéd az, hogy értjük a kamatos kamat hatását, és az irreálisan nagy hozamok helyett ésszerű döntéseket hozunk, a többit pedig rábízzuk az időre.
Ha vékony papírlappal is indulunk, az idő és a kamatos kamat szépen végzi a dolgát, hogy komoly vagyonunk legyen, amiből majd meg tudunk élni anélkül, hogy dolgoznunk kellene.
Egy idősebb ismerősöm mondta a napokban, hogy régebben kapott pár ezer forint kamatot a pénzére, de azt a pár ezer forintot mindig kivette a bankból és elköltötte. Ő is tipikus példája annak, hogy az emberek nem tudnak a kamatos kamatról.
Nézzük meg egy hipotetikus példában, hogy mekkora a különbség a sima kamat és a kamatos kamat között.
Ha az emberünk mondjuk 100.000 forintra kap éves 4% kamatot, akkor ugye minden évben 4000 Ft kamatot kap.
Amennyiben harminc évig kapja ezt a kamatot fixen (és feléli a kamatot minden évben), akkor 30 év múlva is csak 100.000 Ft tőkéje van, és 4000 Ft éves kamat. Összesen így 100.000 Ft + 30 év megszorozva évi 4000 Ft-al = 220.000 Ft
De mi van akkor, ha a kamatot is bent hagyja a bankban kamatozni?
Kamatos kamattal a második évben már 104.000 Ft kamatozna, harmadik évben már 108.160 Ft, negyedik évben már 112.486 Ft … és így tovább.
Harmincadik évben a teljes összeg pedig 324.340 Ft.
A 4% viszont elég picike hozam, hiszen a részvények az elmúlt 100 évben ennél többet hoztak – nagyjából éves átlagban 9%-ot.
Tehát számoljunk azzal, hogy ha ugyanezt a 100.000 forintot részvénybe teszi, és visszaforgatja a hozamokat, ami évente 9%.
Harminc év után részvényben a százezer forintból 1,3 millió forint lett volna a kamatos kamat miatt.
Tehát az emberünk több, mint 1 millió forintot bukott azon, hogy két hibát is elkövetett:
1. Nem használta ki a kamatos kamat hatását, hanem felélte a kamatokat.
2. Nem részvénybe fektette a pénzét, amin nagyobb hozamok voltak.
Ha ezen a linken keresztül nyitsz Interactive Brokers számlát, akkor 1000 dollár értékig ingyen kapsz részvényeket: https://bit.ly/3q0qy5K