A legalapvetőbb dolog amit a pénzügyekkel kapcsolatban meg kell tanulnunk, hogy nem szabad pénzben tartani a vagyonunkat. Ugyanis a pénz egyre kevesebbet ér, folyamatosan romlik az értéke. Ezt nevezzük inflációnak. Épp ezért fontos, hogy olyan eszközökbe fektessük a pénzünket, amik még több pénzt termelnek. Ideálisan egy ilyen befektetés nem csak az inflációval tart lépést, hanem még azon felül is termel valamennyit. Ha ugyanis a befektetésünk csupán az infláció mértékével tart lépést, akkor bár látszólag egyre több pénzünk van (nagyobb számot látunk), azonban reálértelemben nulla a hozamunk. Ha pedig a befektetésünk csak néhány százalékot növekszik évente, és ez a növekedés nem éri el még az infláció mértékét sem, akkor konkrétan pénzt bukunk, annak ellenére hogy látszólag egyre több a pénzünk. Vagy konkrét számokkal fogalmazva: ha a hozamunk éves szinten 4%, de az infláció 5%, akkor igazából 1%-ot buktunk a tőkénken.
Az infláció mértékét több tényező befolyásolja, például ha a fizetések emelkednek, az emberek többet költenek, ezért a nagyobb kereslet miatt felmennek az árak. Vagy például az olyan nyersanyag árak, mint az olaj is befolyásolja, hiszen ha többe kerül az üzemanyag, akkor a szállítás miatt növekszik a termékek költsége, ami szintén árnövekedést okoz.
Nézzük meg tehát, hogy milyen befektetési lehetőségeink vannak, amennyiben infláció feletti hozamokat szeretnénk elérni.
ARANY
Régi tévhit, hogy az arany jó befektetés, és véd az infláció ellen. A historikus adatok viszont nem ezt mutatják. Amerikában általában megpróbálják 2% körül tartani az inflációt, azonban például 1980 és 1984 között igen magas, 6,5% éves infláció volt. Ebben az időszakban akik aranyba fektettek, azok kemény 10%-ot buktak a pénzükön.
Mindez arra vezethető vissza, hogy az arany igazából nem valós befektetés, hiszen nem termel semmit. Befektetésnek inkább azt nevezhetjük, ami pénzt termel – például egy vállalkozás. Ennél fogva az arany nem más, mint spekulatív eszköz. Abba is érdemes belegondolni, hogy senkinek nem érdeke, hogy az arany és a pénz között bármilyen kapcsolat legyen, pontosabban ezt senki nem tudja kontrollálni. Az arany ára szín tiszta spekuláción múlik, azaz a befektetők hangulatán, illetve hogy ők mennyire értékelik. Warren Buffett mondta, hogy ha a világ összes aranyát megkapnád, akkor ott lenne neked egy nagy aranytömböd, ami az égvilágon semmit nem csinálna, maximum nézegethetnéd.
Az is fontos szempont, hogy az arany biztonságos tárolásának költsége van. Nem túl okos ugyanis tízmillió forintokat aranyban a könyvespolcon vagy a fiókodban tartani. A másik rizikó benne, hogy gyakran hamisítják, így nehéz megítélni, hogy ahonnan veszed, az valódi, befektetési minőségű aranyat árul, vagy nem.
INGATLAN
Az ingatlan a legnépszerűbb befektetési forma, de nem azért, mert az lenne a legjobb befektetés. Az emberek többsége egyszerűen nem ismer más befektetési formákat, illetve a pénzügyekhez sem ért, ezért nem tudja kiszámolni az ingatlan valós hozamát. Ennek ellenére az ingatlan nem is a legrosszabb befektetési forma.
Az ingatlanot kétféle hozamunk lehet, egyik az ingatlan árváltozása, a másik pedig a bérleti díjból befolyó bevétel. Historikus adatokból tudjuk, hogy az ingatlanok ára hosszú távon maximum az inflációt szokta követni. Tehát a nagyobb felíveléseket nagyobb lejtmenetek szokták követni. Például Magyarországon 2005 és 2015 között folyamatosan csökkent az ingatlanok ára, reálértékben a FELÉRE. Hosszú távon viszont nagyjából az inflációt követi.
Ezért ha saját lakásról beszélünk (amiben mi lakunk, tehát nem adjuk ki), azt maximum megtakarításnak lehet nevezni, reálértelemben semmit nem fogunk rajta keresni. Ha nem akarsz pénzt keresni, hanem csak meg akarod őrizni a vagyonod, akkor a saját ingatlan kiváló megtakarítási forma, ami hosszú távon véd az infláció ellen.
Ha viszont infláció fölött szeretnél keresni, akkor a kiadásból származó bevétellel tudsz pénzt keresni. Ehhez azért több szempontot is érdemes figyelembe venni. Egyrészt az ingatlanok reálára hullámzik, ezért a bérleti díjból elérhető hozam mértéke is változó. 2014-ben nagyjából bruttó 8%-os hozamot lehetett elérni, ma viszont, mivel fent vannak az árak, nagyjából bruttó 3%-os hozamot lehet elérni a bérleti díjból.
Az sem utolsó szempont, hogy a bérleti díjból befolyó pénz az még messze nem a profitod. Ezért is írtam, hogy BRUTTÓ hozam. Abból ugyanis rengeteg költség lejön: kamat (ha hitelre vetted), amortizáció, felújítási költségek, adók stb.
A harmadik, szintén nem elhanyagolható szempont, hogy az ingatlan messze nem passzív befektetés, ugyanis azzal foglalkozni kell, tehát munkaórád van benne. Tény, hogy nem napi 8 órás munkáról beszélünk, de akkor is van vele munka, ami szintén költség (még akkor is, ha te magad csinálod). Míg mondjuk a klasszikus értékpapírokkal (részvény, kötvény) semmi dolgod nincs.
ÁLLAMPAPÍR
Az állampapír nem más, mint egy kötvény, vagy hívhatjuk fordított hitelnek is, azaz nem te veszel fel hitelt, és fizetsz kamatot, hanem te adsz hitelt, és kamatot kapsz rá. Az állampapír esetében a magyar államnak adsz kölcsön pénzt, és ő fizeti vissza a tartozásod és a kamatot. A magyar állampapírt a legbiztonságosabb befektetésnek szokták mondani a “szakértők”. Ami felveti a kérdést, hogy akkor vajon miért van rajta látszólag nagy (4% – 6%) hozam? Hát azért, mert nincs. A 4%-os kamathoz egy 5% fölötti hivatalos infláció társul. De ha kicsit utánanézünk, akkor rájövünk, hogy a valós infláció jóval magasabb, mint a hivatalos. Csak meg kell nézni, hogy az elmúlt 30 évben a forint éves átlagban 6%-ot romlott évente a dollárhoz képest, az utóbbi 3-4 évben meg éves szinten 7% – 9%-ot is. Tehát ha az ég világon semmibe nem fekteted a pénzed, csak dollárra váltottad volna, akkor is éves szintne 7%-ot nyertél volna, ennyit romlott a forint.
Mi a helyzet az inflációkövető állampapírokkal? Az inflációkövető állampapíron van egy kamatbázis (amit a hivatalos infláció mértékéhez állítanak) és egy kamat prémium. A dolog ott vérik el, hogy ahogy korábban is írtam, a hivatalos infláció nem tükrözi a valós inflációt. Amikor az ingatlanárak éves szinten 10% fölötti mértékben nőttek, akkor fura mód 3% körüli inflációt mértek. Mivel az ingatlan nincs benne a mérésben, holott az életünk legnagyobb költése. Az extra vicc az egészben, hogy most hogy nőtt az infláció, az “inflációkövető” állampapíron csökkentették a kamatprémiumot.
Azt is tudjuk, hogy állampapírokkal, vagy bármilyen kötvénnyel, hosszú távon nem lehet jelentős pénzt keresni. Legjobb esetben is maximum az infláció mértékét éri el a vagyongyarapodás a kötvényekkel. Rosszabb esetben pedig még az inflációt sem éri el.
RÉSZVÉNY
A részvényekről tudjuk – az elmúlt 200 év adatai alapján – hogy messze a legnagyobb hozamokat lehetett elérni velük, bőven infláció feletti mértékben. És itt most elsősorban az amerikai részvénypiacról beszélünk. Hogyan lehetséges ez?
Először is, a közhiedelemmel ellentétben, a részvények árát nem kizárólag a befektetők spekulációja határozza meg, hanem a mögöttes cég pénztermelő képessége. Ugyanis ha részvényt veszel, egy vállalatban veszel részesedést. A vállalatok pedig pénzt termelnek. Ez a péntermelő képesség pedig úgymond beárazható. Rövid távon ugyan a részvény ára eltérhet a mögöttes cég valódi értékétől, viszont hosszú távon nem.
A vállalatok pedig mindig növekednek, azaz egyre több pénzt termelnek. A növekedés pedig összességében – ha a piaci átlagot nézzük – akkor infláció fölötti. Az elmúlt 200 évben az amerikai részvénypiac éves szinten 7% hozamot adott infláció felett!
Az egyik ok az infláció feletti növekedésre az az, hogy a cégek epxonenciálisan tudnak növekedni. A bevétel egy részének visszaforgatásával tud növekedni egy cég. Egy kávézó újabb helyeket tud nyitni, így még több bevételt tud termelni. Egy ingatlanos cég még több ingatlant tud venni, így még több bérleti díj folyik be. Egy közösségi oldal még több felhasználót szerez, így még több pénzt termel a megjelenített hirdetésekből.
A másik fontos szempont, hogy ha infláció van, az árak növekednek, akkor a cégek költsége is növekszik. Így nekik a költségek növekedése miatt növelniük kell az áraikat. Azaz az inflációt átterhelik a fogyasztókra. Ha a Coca Cola költségei nőnek az infláció miatt, akkor drágábban adja a kólát.
SAJÁT VÁLLALKOZÁS
Egy saját vállalkozással akár rengeteg pénzt is lehet keresni… csak sajnos elég kevés az esélyed. A legtöbben a részvénybefektetést vélik kockázatosnak, valójában a kezdő vállalkozások 70%-a néhány éven belül tönkremegy, azaz 30% az esélyed a sikerre. Ezzel szemben az elmúlt 200 évben az S&P 500 részvényeivel 20 éves távlatban nem lehetett pénzt bukni. Hiszen a részvények mögött extrém sikeres óriáscégek vannak (mint pl. a Pepsi, IBM, Microsoft, Facebook stb.), amik meg tudják fizetni a legjobb cégvezetőket. A statisztikák azt is megmutatták, hogy egy vállalkozó átlagosan 15%-al kevesebb pénzt keres, mintha ugyanazt a munkát alkalmazottként végezné. Tehát a számok itt sem túl jó esélyeket mutatnak.
Azonban ha sikeres a vállalkozásod, akkor sokkal több pénzt tudsz vele keresni, mint bármilyen passzív befektetéssel. A vállalkozásba fektetett pénz hozama éves 100%-tól felelé bármi lehet, határ a csillagos ég. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy egy vállalkozás az nem igazán befektetés, abban az értelemben, hogy egy klasszikus befektetés (mint pl. a részvény, kötvény) abszolút passzív. Egy vállalkozásban viszont munkát hozol létre magadnak, tehát dolgoznod kell benned. Ha megveszed a Coca Cola cég részvényét, akkor az ég világon semmi dolgod nincs vele, mégis pénzt keresel.
Ha tehát tudjuk az esélyeket egy kezdő vállalkozásnál, akkor érdemes figyelembe venni abból a szempontból, hogy a vagyonunk mekkora részét tegyük bele. Én, aki kb. 20 éve vállalkozó vagyok, soha nem fektetném a pénzem felénél többet egy vállalkozásba.
ÖNKÉPZÉS
MINT ALKALMAZOTT
Nagyon kevés alkalmazott képzi magát. Éppen ezért érdemes fejleszteni a tudásunkat. Akár a saját szakmánkban, akár nyelvtudásban, akár egy új szakma megtanulásával. Soha semmi nem fog akkora megtérülést adni, mint a saját tudásodba fektetett pénz. Tegyük fel, hogy ma keresel havi 200.000 forintot, és befizetsz 150.000 forintot arra, hogy továbbképezd magad. Az új állással pedig kétszer annyit, havi 400.000 forintot keresel. Ezek minimális pénzek, mégis 150.000 forint befektetésével a következő 15 évben 36 millió forinttal TÖBBET fogsz keresni.
MINT VÁLLALKOZÓ
Nem csak alkalmazottként, hanem vállalkozóként is képzehetjük magunkat. Sőt, ami azt illeti, azért bukik meg a legtöbb vállalkozás, mert az emberek nem képzik magukat. A legtöbben azt hiszik, hogy vállalkozóként ugyanazt kell tenniük, mint amit alkalmazottként csináltak. Azaz nekik semmihez nem kell érteni csak a szakmájukhoz. Ez egy nagyon tipikus tévhit. Vállalkozóként egy kicsit mindenhez értened kell, nincs olyan, hogy egy vállalkozás tulajdonosa nem ért a marketingez, a vizuális dolgokhoz, vagy az adózáshoz. Pontosabban van, a 70% aki megbukik emiatt. Tehát a vállalkozásod sikerének esélyeit növeled azzal, ha képzed magad ezen a területen.
MINT BEFEKTETŐ
Szintén óriási hiba, amikor az emberek be akarnak fektetni, de nem hajlandóak tanulni ezen a területen. Inkább rábízzák valakire (amivel a vagyonuk felét elbukják a költségek miatt), vagy még rosszabb, ha nem tudják felmérni a kockázatokat, ezért extrém kockázatos eszközökbe teszik minden pénzüket. Az is hiba, ha nem ismered a különböző befektetési formákat, ezért nem tudod összehasonlítani őket, és nem tudod hogy melyikkel lehet nagyobb hozamokat elérni. Pedig pár százalékkal nagyobb hozam hatalmas különbséget jelent hosszú távon. Ha csak 50 ezer forint értékben veszel meg egy pár könyvet, tananyagot, megnézel jó pár előadást, ingyenes Youtube videót, akkor már többet fogsz tudni a témáról mint az átlag befektető. Itt is minimális pénzbefektetéssel óriási különbséget lehet elérni megtérülésben. Természetesen itt nem elég odadobni a pénzt, hanem a munkát, azaz a tanulást is bele kell fektetni.