Posted on

Így kapok folyamatosan emelkedő fizetést munka nélkül!

A részvények egy speciális csoportja folyamatosan növekvő fizetést ad nekem – osztalék formájában. De mi az az osztalék?

Amikor részvényt veszek, akkor egy cégben veszek részesedést. Az osztalék pedig az az összeg, amit a cég a részvény-tulajdonosoknak kifizet a nyereségéből. Ezt a pénzt folyamatosan megkapom a brókerszámlámra, amin a részvényeimet is tartom.

Az osztalékot ahhoz lehetne hasonlítani, mint amikor megveszel egy ingatlant, és az albérleti díjból bevételed van.

Önmagában az, hogy egy cég osztalékot fizet-e vagy nem, még nem döntő tényező. Viszont az osztalékfizető cégeken belül van egy csoport, akik bizonyos szempontból különlegesek.

A tájékozottabb befektetők ezeket a különleges cégeket figyelik, és kizárólag ilyen részvényeket vesznek.

Milyen szempontoknak kell megfelelnie az ilyen különleges osztalékfizető cégeknek?

Meglepően kevesen figyeltek fel arra, hogy vannak cégek, akik minden évben emelik az osztalék kifizetésüket – még a válságok, piaci visszaesések alatt is!

Tehát az egyik szempont a folyamatosan (és ideálisan régóta) növekedő osztalék kifizetés.

Ezek szinte kizárólag amerikai, nagy múltú cégek, mint pl. a 128 éve alapított Coca Cola.

Nézzük meg a Coca Cola osztalékfizetési múltját egy grafikonon 1986-tól 2019-ig:

Kérlek, mutasd meg a grafikonon a piaci összeomlásokat! Az évszámokat szándékosan nem írtam a grafikon alá. Nyilván nem tudjuk megmutatni, hiszen a Coca Cola (sok más céggel együtt) még a válságok alatt is emelte az osztalék kifizetését.

Nézzük meg ezzel szemben egy európai cég, például a Nokia osztalék kifizetését:

Egyértelmű, hogy melyik tűnik kiszámíthatóbbnak.

Önmagában az osztalék folyamatos növekedése még nem döntő tényező, hogy megvegyem a részvényt, de már egy szempont, ami alapján megszűröm a részvényeket. Amelyik cégnél nem ilyen szép lépcsőzetes az osztalék kifizetése, arra a részvényre rá sem nézek.

A folyamatosan növekvő osztalék egy fontos előnyt jelent más befektetésekkel szemben: ez pedig a folyamatos bevétel. Az osztalékot, azaz pénzkifizetést megkapom a brókerszámlámra, függetlenül az aktuális részvényárfolyamtól.

Tehát én akkor is megkapom az osztalékot, ha piaci visszaesés van, feltéve hogy kiváló cégeket választottam a portfóliómba.

A kezdő osztalékhozam szintje

Egy másik tényező (a sok közül), ami alapján osztalékfizető részvényt veszek, az a kezdő osztalékhozam.

Az osztalékhozamot hasonlóan számoljuk, mint mondjuk a kamatot. Ha a részvény aktuális ára 100 dollár, az osztalék kifizetése pedig (éves szinten) 4 dollár, akkor 4% az osztalékhozam.

De mivel az árfolyam ingadozik (az osztalék pedig éves szinten fix), ezért a potenciális osztalékhozam is ingadozik. De csak addig, amíg meg nem veszem a részvényt. Amint megveszem a részvényt, az osztalékhozamom fixálódik (viszont a következő osztalék emelésnél növekszik az osztalékhozamom).

Ha én 100 dolláron megvettem a részvényt, akkor fixáltam a 4% osztalékhozamomat. Ez a fixálás azt jelenti, hogy innentől kezdve bármerre megy az árfolyam, én fix 4% osztalékot kapok a tőkémre. Mert ugye nekem 100 dollárba került a részvény.

Viszont ha megvásárlás előtt a részvény ára 50 dollárra esik, az osztalék viszont továbbra is 4 dollár, akkor a potenciális osztalékhozam máris 8%. Ha 50 dollárért veszem meg ugyanezt a részvényt, akkor fixálom a 8% osztalékhozamomat.

Önmagában a kezdő osztalékhozam még nem döntő tényező a részvény vásárlásra. (Ezt minden pontnál leírom a nyomatékosítás miatt, nehogy félreértés legyen.)

A részvény potenciális osztalékhozamát tehát az aktuális részvényár határozza meg. A részvények ára pedig ingadozik (szerencsére).

A befektetők az eladással vagy vétellel “szavaznak” a részvényekre. Amelyik részvényt veszik, annak felmegy az ára, és ezért csökken a potenciális osztalékhozam. Amelyik részvényt pedig nem kedvelik, annak leesik az ára, és több lesz a potenciális osztalékhozama. Tehát olyan ez mint egy szavazás.

A kezdő osztalékhozamomnak mindenképp nagyobbnak kell lennie, mint az S&P 500 aktuális osztalékhozama. Hiszen ha ugyanazt az osztalékot fizeti, mint az S&P 500, akkor hülye lennék egy részvényben kockáztatni azt a pénzt, amit 500 cégben diverzifikálhatok ugyanakkora osztalékhozammal.

Tehát az átlagos osztalékhozamnál nagyobbat szeretnénk. Az S&P 500 osztalékhozamánál minimum másfélszer nagyobbat. Tehát ha az S&P 500 aktuális osztalékhozama mondjuk 2%, akkor minimum 3%-os osztalékhozamú részvényt keresek.

Viszont nem szabad abba a hibába esni, hogy az irreálisan magas osztalékhozamokat hajszoljuk!

Például látok egy részvényt, amin 4% az osztalékhozam, egy másikon pedig 11%. Logikusnak tűnhet, hogy a nagyobb osztalékhozamot válasszam, hogy nagyobb hozamot érjek el, de ez óriási hiba.

Emlékezzünk, hogy a részvénypiacon szavazás megy, a befektetők szavaznak, hogy mennyire vélik jónak az adott részvényt. Ha egy cégnek 11% az osztalékhozama, akkor az nem azért van, mert rajtad kívül másik több százezer befektető nem vette észre.

A magas osztalékhozam azt jelenti, hogy a befektetők kockázatosnak gondolják, ezért nem veszik azt a részvényt. Ez a kockázat lehet például az, hogy a cégnek jelentősen csökkennek a bevételei, vagy behoztak egy törvényt, ami akadályozza a cég működését. Ezer dolog lehet, ami kockázatossá teszi megvenni a céget, és ha a befektetők többsége nem veszi, akkor annak valami oka van.

Természetesen vannak kivételek, amikor irreálisan leáraznak egy részvényt… kérdés, hogy te okosabbnak tartod-e magad, mint a befektetők többsége, hogy meg tudd ítélni az ilyen helyzeteket.

A kezdő osztalékhozam maximumát én nagyjából az S&P 500 osztalékhozam háromszorosára lövöm be magamnak. Tehát ha az S&P 500 aktuális osztalékhozama 2%, akkor maximum 6%-os osztalékhozamú céget veszek. Minden, ami efölötti hozammal kecsegtet, azt már kockázatosabbnak ítélem meg.

Az osztalékos cégekkel foglalkozó szakértők és könyvek nagyjából a 4%-os átlag osztalékhozamot preferálják egy befektetési portfólióban. Ez talán kicsinek tűnhet elsőre, de ebben a cikkben leírom, hogy miért nem csak a rövid távú hozam a lényeg.

Amikor ilyen osztalékos cégek részvényeibe fektetünk, akkor még számtalan szempontot figyelembe kell venni, például a cég nyereségessége, adósságainak mértéke, az osztaléknövekedés üteme és még sok más dolog.

Ezekről most itt nem írok, mert túl hosszú és túl sok információ lenne egy blogbejegyzéshez. Ha szeretnél több infót kapni, iratkozz fel a hírlevélre, hogy ne maradj le az új cikkekről.