Egy korábbi cikkben arról volt szó, hogy miért érdemes takarékoskodni a pénzzel, ebben a cikkben viszont arról lesz szó, hogy hogyan is lehet okosan spórolni. Azt gondolom, hogy fontos foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert rengetegen nem tudatosak ebben, vagy ha próbálnak is spórolni, gyakran nem jól csinálják. Angolul létezik egy kifejezés, ami úgy szól, hogy “penny-wise, pound-foolish”, ami annyit takar, hogy vannak emberek akik a filléreket számolgatják, közben pedig a nagyobb költéseiken sok pénzt buknak.
Ne vegyél autót
Az emberek életében csak a második legnagyobb költés egy autó, mégis ezzel buknak a legtöbb pénzt. Először is, valószínűleg nincs szükséged autóra. Kényelmes az autó? Igen. Gyorsabb autóval közlekedni? Talán. De semmiképp nem szükség. Kivéve, ha a munkád miatt olyan eszközöket szállítasz vele, amit nem tudsz tömegközlekedéssel szállítani.
Sőt, igazából nem gyorsabb autóval közlekedni. Kevesen tudják, hogy mennyi egy autó valódi átlagsebessége. Ilyenkor mindenki arra gondol, hogy nagyjából 50 és 90 km/órás sebességgel megyünk, és néha megállunk a piros lámpánál. Valójában figyelembe kell venni azt az időt is, amit azzal töltesz, hogy megkeresd az autó árát, azt az időt, amikor szervizbe viszed, amikor gumit cserélsz évente kétszer, amikor autómosóba viszed az autót, amikor parkolóhelyet keresel és minden ilyen járulékos időt. Egy amerikai közgazdász ezeket figyelembe véve kiszámolta, hogy egy átlag autó átlagsebessége nagyjából 6 km/h, azaz pontosan annyi, mint a gyaloglás sebessége.
Új autóba tenni a pénzed pedig a legnagyobb pénzügyi bukó. Hiszen egyrészt az autó ára rohamosan csökken, másrészt az autó fenntartása is jelentős pénzt visz el. Szintén általános tévhit, hogy az autódon csak üzemanyag költséged van. Valójában az üzemanyag a LEGKISEBB költség az autódon. Az autón először is van egy alternatív költséged, mivel azt a pénzt nem tudod befektetni. Aztán az autónak értékvesztése van, biztosítást fizetsz, súlyadót, szervizt, olajcserét, tisztítást, autópályamatricát, ablakmosó folyadékot, parkolást, hitelkamatot és még jó néhány dolgot. Így egy átlag autó fenntartási költsége nagyságrendileg havi nyolcvan – százezer forint.
Lehet spórolni az apróságokon, akciósan venni a Domestost meg ilyenek, de az az igazság, hogy ha új autót veszel, akkor már majdnem mindegy, hogy máshol mennyit spórolsz. Ha 4 millió forintot nem autóba teszel, hanem részvényekbe, akkor 15 év után (éves 8%-os hozamot feltételezve) megtriplázod a pénzed, azaz 12 millió lesz belőle. Ha viszont autóba teszed, akkor sok autó már HÁROM év után elveszíti az értéke 50%, vagy akár 70%-át!
Ne vegyél túl nagy lakást
A lakás a legnagyobb költés az emberek életében, mégsem a legrosszabb pénzügyi döntés saját lakást venni. Hacsak nem túl nagy házat veszel, mert az biztosan rossz pénzügyi döntés. Még akkor is pénzügyi bukó a túl nagy otthon, ha megengedheted magadnak. Először is, a saját lakás az NEM befektetés. Maximum megtakarításnak hívhatjuk. Historikusan az ingatlanok ára hosszú távon csak az infláció mértékét követi, így pénzt biztosan nem keresel vele reálértelemben. Bukni viszont tudsz vele, hiszen az ingatlanok ára is hullámzik. 2005 és 2015 között például 10 év alatt 50%-ot esett az átlag ingatlan ára Magyarországon. Tehát ha 2005-ben vásároltál, és 2015-ben adtál el, akkor a pénzed felét elbuktad – nem számolva azzal, hogy az alternatív költségen is buktál pénzt.
Mi számít túl nagynak? Ha marha sok hitelre van szükséged ahhoz hogy megvegyél egy lakást és miután kifizetted az önrészt, az illetéket, az ügyvédet, meg minden egyéb költséget, már SEMMI pénzed nem maradt, akkor biztos, hogy túl drága ingatlant vettél. Egyáltalán nem kötelező saját ingatlant venni, sőt, ami azt illeti, nálunk gazdagabb országokban jellemzően az emberek kevesebb százalékának van saját ingatlanja, a nálunk szegényebb országokban (pl. Romániában) pedig az emberek magasabb százalékának van saját ingatlanban a pénze. Érdekes összefüggés, nem?
Az is rossz pénzügyi döntés, ha ugyan van rá pénzed, de fölösleges négyzetmétereket veszel. Ismerek három tagú családot, akik 200 négyzetméteres hodályban laknak. Talán mondani sem kell, hogy teljesen fölösleges ennyi négyzetméter ennyi embernek. Pláne ha a házon kívül semmilyen befektetésük nincs. Két nagy fürdőszoba alig indokolható, egy “dolgozó szoba”, ahol soha a büdös életben nem dolgoztak, de még csak nem is csináltak semmit, mert leginkább lomosnak használják, egy hatalmas nappali, aminek nagyjából az egyharmada üres, mert nincs hatékonyan kihasználva a tér, és egy vendégszoba, amiben évente kétszer alszik valaki. Így a 200 négyzetméterből nagyjából 70 négyzetmétert haszálnak ki, azaz az ingatlan kétharmadában fölöslegesen áll a tőke.
A túl drága vagy túl nagy ingatlan azért pénzügyi bukó, mert a tőke nincs ingyen. Az ingatlanban hatalmas tőke áll, és ezt a pénzt nem tudod befektetni. A potenciális hozamokon elbukott pénzt pedig alternatív költségnek hívjuk. Ha 50 millió forint fölöslegesen áll a házban, akkor azt az 50 milliót nem tudod befektetni. Ha 50 millió forintot befektetnél, éves 8% hozam mellett havi 300.000 forintot termelne a befektetésed. Tehát ha túl nagy házban laksz, akkor szinte mindegy, hogy spórolsz-e a többi költéssel. Vagy máshogy fogalmazva, semmivel nem tudsz annyit spórolni, amivel kompenzálni tudnád, hogy havonta 300 ezer forintot buksz a túl nagy lakáson.
Ne akarj lenyűgözni senkit
A túl nagy lakás és az új autó mögött is általában ugyanaz a motiváció: a megfelelési kényszer, és hogy lenyűgözzünk másokat. Ha ezt nem tudod fejben helyre tenni, akkor teljesen mindegy, hogy ki tudod-e matekozni a várható hozamokat, teljesen mindegy, hogy mennyire értesz a részvénybefektetéshez. Mert ha az érzelmeid befolyásolnak, akkor szórni fogod a pénzt, hogy kifelé azt mutasd, hogy neked is van legalább annyi (vagy még több) tárgyad, mint másnak.
Az igazság az, hogy minél egészségesebb az önbizalmad, annál kevesebb pénzt fogsz arra költeni, hogy kompenzáld az önértékelési problémád. A háromszor akkora ingatlant, az új autót, a kétszázezres okostelefont igazából semmi más nem indokolja, mint az önértékelési probléma. De valójában az ég világon senkit nem érdekel, hogy milyen kacatjaid vannak, és milyen lakásod. Senki nem fog többnek gondolni a drága kacatjaid miatt. Mert a legtöbb ember csak azzal foglalkozik, hogy RÓLA mit gondolnak mások. És pont ezért, ő is csak azért veszi meg a drágább telefont, drágább házat, drágább autót, hogy ne maradjon le, és nem azért mert tényleg szüksége van rá.
Állj ellen a csábításnak
Érzelmi döntés szintén az impulzív vásárlás. Manapság pedig az online marketing fejlettségének köszönhetően extrém módon ki vagyunk téve annak, hogy elköltsük a pénzünket. Soha nem volt még ennyi termék és szolgáltatás, mint amennyi ma elérhető online, akár még 10 évvel ezelőtt sem. Ha pedig van pénzünk, akkor nagyon nehéz ellenállni annak, hogy ne költsük el. Mindezt megfejelve, soha nem volt még ennyire hatékony marketinggépezet a cégek birtokában. A közösségi oldalak mesterséges intelligenciával figyelik minden mozdulatod, és befolyásolnak annak érdekében, hogy még több pénzt költs. Ezért nagyon tudatosnak kell lenni abban, hogy mire költjük a pénzünket.
Az USA-ban már évtizedek óta túlfogyasztás van, és bár az amerikaiak sokkal nagyobb házakban élnek, mint mi, mégis raktárakat bérelnek, hogy ott tárolják a fölösleges kacatjaikat, mert a házban már nem férnek tőle. Egy pár éve itthon is ezt a tendenciát látom. Az emberek olyan tárgyakra költik a pénzüket, amire semmi szükségük nincs, és nem is használják. Azért, hogy aztán a többi lom között tárolják évtizedekig.
Legyen egy olyan szabályt, hogy ha egy újabb dolgot akarsz vásárolni, akkor ne vedd meg azonnal, hanem adj magadnak legalább két hét gondolkodást. Ezalatt gondold végig, hogy TÉNYLEG hozzá fog-e adni valamit az életedhez hosszú évekig, heti rendszerességgel fogod-e használni. Szükséges-e a munkádhoz, vagy a mindennapi teendőidhez, vagy csak egy új, fényes, szép valami, amit érzelemből akarsz vásárolni, hogy aztán a fiókban kössön ki örökre.
A legújabb őrület a zöldségspirálozó, amivel zöldségspagettit lehet készíteni. Bár zöldséget fogyasztani abszolút egészséges, de szükséged van-e arra, hogy egy plusz kütyü más alakúra formálja? Valószínűleg nem, hiszen eddig sem volt erre szükségünk. Olyan mértékű konyhai kütyüáradat van, hogy az elképesztő. Ismerek családot, akik évtizedek óta havonta – kéthavonta vesznek konyhai eszközt. Mindig mást. Meggymagozótól kezdve, gyümölcscentrifuga, kenyérsütő, magtej készítő, szódakészítő, burgonyapödörítő és még hosszasan sorolhatnám. Ami konyhai gép létezik, az nekik megvan. Csakhogy a gépek 95%-át SOHA nem használják. Vannak szép nagy raktáraik a házban, ahol ezeket dobozokban tárolják, és soha nem veszik elő.
Gondold végig, hogy hány olyan kütyüd van neked, amire SEMMI szükséged, mert évek óta dobozban van, és nem használtad. Mindig ez jusson eszedbe, ha valami újat akarsz venni. Mert sokkal jobban jársz, ha azt a pénzt inkább befekteted, és a jövőben kevesebbet kell dolgoznod, és pénzügyileg stabil leszel, mint egy raktárháznyi kacattal, amik semmit nem adnak az életedhez.