Ha a tőzsde és a részvények világa ijesztőnek tűnik neked, akkor ezzel nem vagy egyedül. Azonban ez az ijedtség jellemzően abból fakad, hogy az embereknek hiányos és téves elképzeléseik vannak a tőzsdéről.
Ugyan a részvénybefektetés nem kockázatmentes, de ha ésszel és higgadtan csinálja az ember, akkor az egyik legjobb módja a vagyon gyarapításának. Nem véletlen, hogy a világ leggazdagabb embereinek a vagyona (Bill Gates, Warren Buffett, Elon Musk) túlnyomó részt részvényekben van.
Mi az a részvény?
Amikor részvényt veszek, akkor tulajdonjogot veszek az adott vállalatban. Ha egy vállalatnak 1 millió részvénye van, és nekem 10.000 részvényem van a cégnél, akkor a cég 1%-a az enyém. Ennél fogva a nyereség (osztalék) 1%-át megkapom.
Mi a tőzsde?
A tőzsde egy olyan (online) piac, ahol a befektetők (részvény tulajdonosok) adják és veszik egymás között a részvényeket (és egyéb árukat). Tehát fontos tudni, hogy amikor részvényt veszel, akkor nem a cégtől veszed, hanem egy másik befektetőtől, és amikor részvényt adsz el, akkor szintén nem a cég veszi meg tőled a részvényt. Épp ezért a tőzsde egy úgynevezett “másodlagos piac”.
Mi határozza meg egy részvény árát?
A részvények árát többnyire a kereslet és kínálat határozza meg. Azaz a befektetők licitálgatnak. Akik el akarnak adni egy részvényt, azok adnak egy árat, illetve akik venni akarnak, azok licitálnak egy árra. Amikor ez a két ár találkozik, akkor jön létre a tranzakció.
A teljes piacon több millió befektető / tőzsdei kereskedő van, és mindenkinek más-más elképzelése lehet arról, hogy mennyit ér egy cég részvénye.
A kereslet és a kínálat aránya fölfelé vagy lefelé hajthatja a részvény árát. Ha több a vevő egy részvényre, tehát nagyobb a kereslet, akkor a részvény ára emelkedni kezd. És persze fordítva is, ha több az eladó, akkor esni kezd a részvény ára.
Olyasmi ez, mint egy szavazó gép. Hiszen nyilván akkor akarnak többen venni egy céget, ha többen tartják értékesnek. Illetve ha a többség gyengének ítéli meg a céget, akkor többen akarják eladni a részesedésüket.
Azt gondolnánk, hogy több millió befektető nem tévedhet, ezért a piac hatékonyan beárazza a részvények árait. Ez többnyire így is van. TÖBBNYIRE. De nem mindig.
A 2000-es piaci összeomlást (az úgynevezett dotkom lufi) például az okozta, hogy rengeteg olyan cégbe nyomtak pénzt a befektetők, amik még csak akkor alakultak, de semmi nyereséget nem termeltek.
Egyszerűen akkor kezdett berobbanni az internet, ezért azt gondolták az emberek, hogy az internetes cégek biztos jó befektetések lesznek majd.
Szóval rengetegen megvették ezeknek az értéktelen cégeknek a részvényeit, ezért óriásit emelkedett a részvények ára… utána pedig annál nagyobbat zuhant.
Szóval nem mindig indokolt és racionális, ami a tőzsdén történik az árakkal.
Ugyanígy elég gyakori, hogy egy-egy kiváló céget indokolatlanul elkezdenek eladni, és zuhan a cég részvényének ára. Na ilyenkor van jó vételi lehetősége az okos befektetőnek.
Megéri részvénybe fektetni?
Számtalan tanulmány és statisztika kimutatta, hogy az összes létező befektetési forma közül a részvények hoztak a legnagyobb hozamokat.
A részvényen kétféle hozamunk lehet, az egyik az árfolyamnyereség, a másik pedig az osztalék. Az árfolyamnyereség az, hogy ha mondjuk megvettem a részvényt 100 dollárért, és utána felmegy az ára 110 dollárra.
Az osztalék pedig nem más, minthogy a cég a nyereségének egy részét kifizeti a részvény tulajdonosoknak. (Ez konkrét pénz utalás a bróker számlámra.)
Ha ezen a linken keresztül nyitsz Interactive Brokers számlát, akkor 1000 dollár értékig ingyen kapsz részvényeket: https://bit.ly/3q0qy5K