Azt hiszem, mindenkinek egyértelmű, hogy a befektetések világa olyan, hogy bizonyos emberek sok pénzt keresnek, mások pedig pénzt buknak. De vajon miért van ez? Pusztán szerencse kérdése, ha pénzt keresünk egy befektetésen, vagy minden azon múlik, hogy elég jó befektetők vagyunk-e, azaz jó döntéseket hozunk?
Miért relatív (és ezért irreleváns) a kockázat
Érdekes módon a befektetéseknél mindig mindenhol kockázatról beszélnek. Pedig a kockázat egy nagyon relatív fogalom. Mennyire kockázatos például egy ingatlanbefektetés? Ez attól függ, hogy mit nevezünk kockázatnak. Egy budapesti lakáskiadással sokkal kisebb eséllyel bukunk pénzt mint egy borsod megyei kisvárosban lévő lakás kiadásával. Ezért kockázat helyett esélyekről beszélni sokkal relevánsabb.
A részvénybefektetés mennyire kockázatos? “Szakértők” erre azt mondanák, hogy a részvény kockázatos, mert nagy a volatilitása, azaz magyarul gyorsan mozog az árfolyam. Pedig a volatilitásnak az ég világon semmi köze nincs a kockázathoz. Egy nyereséges, gyorsan növekvő cég árfolyama ugyanolyan volatilis lehet, mint egy veszteséges, hulladék cég árfolyama. De melyikkel vagy kisebb esélyünk pénzt bukni? Nyilván a nyereséges céggel.
A magyar állampapírt szinte már kockázatmentes befektetésnek mondják a szakértők, hiszen annak nem mozog az árfolyama, és a kamatot szinte biztosan megkapjuk (hacsak nem megy csődbe az állam). Viszont a 4% körüli kamathoz 5%-os “hivatalos” infláció párosul – közben a valós infláció magasabb, amit már csak abból is látunk, hogy a dollárhoz, euróhoz képest a forint 7-9%-ot romlik évente. Tehát a kockázatmentesnek hitt magyar állampapírral biztosan pénzt buksz.
A befektetések területén tehát sokkal relevánsabb esélyekről beszélni. Mekkora az esélye, hogy állampapírból sok pénzt fogsz keresni, és mekkora az esélye, hogy részvényekkel sok pénzt fogsz keresni? Ehhez meg kell nézni, hogy historikusan ezek az eszközök milyen hozamokat adtak. Tudjuk, hogy a kötvények alig adtak valamit infláció fölött, a részvények viszont messze a legnagyobb hozamokat adtak az elmúlt 200 évben.
Szerencse vagy tudás?
Felvetődik a kérdés, hogy akkor a befektetés sikere szerencse vagy tudás kérdése? Azt gondolom, hogy az előző bekezdésből már valamennyire ki lehet következtetni. Hiszen ha már ezt az információt tudjuk (hogy a részvényekkel nagyobb eséllyel keresünk pénzt), akkor ezen tudás felhasználásával máris nagyobb esélyünk van több pénzt keresni.
A teljes igazság viszont az, hogy a siker se nem 100% szerencse, se nem 100% tudás kérdése. Ugyanis a világon semmiben nem lehetsz 100% biztos. Semmi nem 100% vagy 0% biztos. Míg a részvényekkel nagyobb eséllyel keresünk pénzt, ez az esély soha nem 100%.
Vegyük példának a lottót. A lottóval minimális pénzzel hatalmas vagyont lehet nyerni. Akkor mondhatjuk azt, hogy a lottó a legjobb lehetőség a meggazdagodásra? Nem mondhatjuk, mivel a lottó nyerési esélye irdatlanul alacsony. Bár a nyerési esély soha nem 0%, mégis extrém alacsony. Ezért tudjuk, hogy rossz döntés a teljes havi fizetésünket lottószelvényekre költeni – annak ellenére, hogy akár kedvező eredménye is lehet.
A befektetések világa olyan, mint a póker. A póker sem 100% szerencsejáték, hanem részben a tudáson, részben pedig a szerencsén múlik a siker. Azt gondolom, hogy ezt a koncepciót nem olyan könnyű elsőre megérteni. A világ legjobb befektetői is szoktak pénzt bukni, hiszen a jövőt senki nem látja, és egy cég sikere is – bármennyire jó a cég, bármennyire jó a cégvezetés – a szerencsén is múlik.
Tehát ez azt jelenti, hogy amikor befektetünk, akkor fogadásokat kötünk. Úgy kötünk fogadásokat, hogy nincs a birtokunkban minden információ (hiszen nem tudjuk a jövőt). Azonban ha ELÉG információnk van, tudjuk az esélyeket, akkor hosszú távon, összességében sikeres befektetők tudunk lenni.
Jó döntés ≠ Jó eredmény
Másik fontos koncepció, amit érdemes megérteni, hogy a jó döntést ne keverjük össze a jó eredménnyel. Mivel a kettő nem ugyanaz. Amikor azt mondom valakinek, hogy 5 évvel ezelőtt Bitcoint vettem, és azóta 500%-os hozamom van rajta, és semmi mással nem tudtam ekkora hozamot elérni, akkor mindenki arra gondol, hogy jó döntés lett volna minden pénzt Bitcoinba tenni. Azonban én nem értek ezzel egyet.
Amikor Bitcoint vettem, még semmit nem tudtam sem a pénzügyekről, sem a befektetésekről. És szerencsére volt annyi eszem, hogy csak annyi pénzt tettem bele, amennyit nem bántam volna elbukni. Tehát amikor megvettem a Bitcoint, akkor kész voltam elbukni a teljes összeget. És most, hogy már sokkal sokkal többet tudok a befektetésekről, azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó döntés volt. Miért?
Azt gondolnád, hogy utólag megbántam, hogy nem tettem bele több pénzt, de nem így van. Ha feltételezzük, hogy nincs időgépünk, akkor ez egy jó döntés volt. (És ha időgépünk lenne, akkor egyszerűbb lenne megjátszani a lottót, mint bármilyen befektetéssel foglalkozni.)
Egyik az, hogy utólag könnyű okosnak lenni. Tehát utólag azt is meg tudjuk mondani, hogy melyik lottószámokat lett volna érdemes megjátszani. Vagy utólag azt is meg tudjuk mondani, hogy hol volt a piac alja, amikor a legolcsóbbak voltak a részvények, és az összes pénzt részvényekbe kellett volna tennünk. Azonban amikor ott voltunk a piac alján, akkor nem tudtuk, hogy a piac alján vagyunk. Ezért úgy kell döntéseket hozni, hogy nincsenek a birtokunkban ezek az információk.
Ehhez pedig esélyekben kell gondolkodnunk. Ha visszatérünk a Bitcoinos példára, akkoriban nem volt rossz döntés minimális pénzért Bitcoint venni, viszont nagyon rossz döntés lett volna minden pénzt abba tenni – annak ellenére, hogy kedvező eredménye lett volna! Tehát a rossz döntésnek kedvező eredménye lett volna. Ezért nem egyenlő a rossz döntés a rossz eredménnyel, és a jó döntés a jó eredménnyel.
Miért lett volna rossz döntés? A Bitcoin egy spekulatív eszköz, ami mögött semmi nincs, a részvények mögött pedig sikeres, pénztermelő cégek vannak. Tehát a részvényekkel nagyobb esélyünk van pénzt keresni. És így is tettem, az elmúlt években minimális pénzt tettem Bitcoinba, és a legtöbb pénzt részvényekbe tettem. A jó döntés ellenére pedig kevésbé kedvező eredményt értem el. Hiszen akármilyen jó döntést hozunk, az esélyünk SOHA nem 100% a sikerre. Ezért gondolom azt utólag is, hogy jó döntést hoztam.
Tehát ez egy jó példa arra, hogy a jó döntést összekeverik a jó eredménnyel. És épp ezért hoznak az emberek rossz befektetési döntéseket. Hiszen azt látják, hogy milyen nagyot ment a Bitcoin és az egyéb kriptovaluták az elmúlt években, ezért arra gondolnak, hogy jobb döntés abba fektetni mint részvényekbe. Főleg amikor olyan sztorikat hallunk, hogy valaki a teljes vagyonát valami kriptoba tette, és dollármilliomos lett. Pedig ez csak annak az esete, amikor a rossz döntésnek jó eredménye van. Hiszen az esélyeid a bukásra egy rossz döntés esetén soha nem 100%.
Hogyan növeljük az esélyeinket
A jó befektetési döntések nem a kockázatokról, hanem sokkal inkább az esélyekről szólnak. Ha pedig esélyekre fogadunk, akkor hosszú távon pénzt fogunk keresni. Ehhez először is meg kell ismerni a különböző befektetési formákat, azok természetét. Ha ismerjük a különböző befektetési formákat, akkor az esélyekkel is sokkal jobban képben leszünk.
Ha például tudjuk, hogy a spekulatív eszközök (mint például a Bitcoin) mögött nincs semmilyen érték, mivel nem termelnek pénzt, akkor tudjuk, hogy sokkal nagyobb az esélye, hogy lenullázódjon, és minden pénzt elbukjunk. Egy nemzetközi óriásvállalat (mint mondjuk a Pepsi), ami éves szinten 70 milliárd dollár pénzt termel viszont egyértelmű, hogy sokkal kisebb eséllyel fog lenullázódni (hiszen senki nem ad oda pénztermelő cégben részesedést ingyen), és sokkal nagyobb eséllyel fog nekünk több pénzt termelni a jövőben.
Vegyünk példának a részvénypiacot. Az amerikai részvénypiac ma extrém túlárazott. Ha tudjuk, hogy az értékeltséget a mögöttes cégek pénztermelőképességéből lehet megállapítani, akkor tudjuk, hogy mennyi esélyünk van arra, hogy az árfolyam a következő egy évben is hatalmasat menjen felfelé. Tehát nem azt kell nézni, hogy az elmúlt 1 évben milyen sokat mentek a részvények felfelé, hanem hogy indokolt-e ez az árfolyam, és mekkora az esélye, hogy továbbra is felfelé fog menni. A részvények ára nem mindig mutatja a valós értéket rövid távon. Hosszú távon azonban a részvények ára nem térhet el jelentősen a mögöttes értéktől. Vagy máshogy megfogalmazva, ha a részvények alulértékeltek, akkor nagyobb az esélyünk, hogy felfelé fognak menni az árak. Ha viszont túlértékeltek, akkor nagyobb az esély, hogy lefelé fognak menni. Ezek az esélyek persze, ahogy már többször leírtam, soha nem 100%.
Tehát érdemes megtanulni, hogy mi az ami meghatározza az adott befektetés sikerét. Szín tiszta spekuláció (mint a Bitcoin), vagy pedig pénztermelő képesség, tehát valódi vagyonteremtés van mögötte?
Az egyes befektetési formákon belül is növelni tudjuk az esélyeinket. Vegyük példának a részvénybefektetést.
– Egy 130 éve sikeresen növekvő cég nagyobb eséllyel lesz a jövőben is sikeres, mint egy 10 éves cég.
– Egy folyamatosan növekvő céggel nagyobb eséllyel keresünk pénzt mint egy évek óta stagnáló céggel.
– Egy megbízható menedzsmentet alkalmazó cég nagyobb eséllyel lesz jobb befektetés mint egy megbízhatatlan vezetőket alkalmazó cég.
– Egy olyan cég, amelyik a recessziókban sem csökkentette az osztalékot, nagyobb eséllyel a következő recesszióban sem fogja csökkenteni azt.
– Egy magas adóssággal rendelkező cég nagyobb eséllyel fogja csökkenteni az osztalékot (és ezáltal nagyobb eséllyel szakad be az árfolyama), mint egy alacsony adósságszinttel rendelkező cég.
– Egy alulértékelt részvény megvásárlásával kisebb eséllyel bukunk pénzt mintha túlértékelve vennék a részvényt.
És ez csak néhány olyan szempont, amikkel növelni tudjuk az esélyeinket.