A részvénybefektetésről az az általános elképzelés, hogy iszonyatosan érteni kell hozzá, bonyolult dolog és folyamatosan figyelni, elemezni kell az árgörbét ahhoz, hogy pénzt keressünk vele.
Egyrészt az árgörbe elemezgetése nem befektetés, hanem spekulálás azaz szerencsejáték. Senki nem tudta még megfejteni, hogy az árgörbe merre fog fordulni, hiszen ha megfejtette volna valaki, akkor már lenne legalább egy ember aki ebből gazdagodott meg.
Azt kell megérteni, hogy amikor részvényt veszek, akkor egy cégben veszek részesedést. A részvény árfolyama, a grafikon görbéje pedig nem mindig tükrözi a cég értékét, teljesítményét.
Ha egy cég nyereséget termel, akkor is megveszem, ha zuhan az árfolyama. Ha egy cég veszteséges, akkor sem veszem meg, ha felfelé megy az ára.
Viszont úgy is tudunk hozamot elérni részvénnyel, hogy nem értünk hozzá, azaz nem nézzük a cégek teljesítményét. Ezt pedig extrém diverzifikálással lehet elérni.
A diverzifikálás annyit jelent, hogy nem egy-két cégbe tesszük a pénzünket, hanem sok cégbe, amivel minimalizáljuk a kockázatot.
Ha mondjuk 10 cégnek veszem meg a részvényét, és az egyik csődbe megy, akkor a vagyonom (és egyben bevételi forrásom!) 10%-át bukom.
Ha viszont 500 cégben van a pénzem, és az egyik csődbe megy, akkor csak 0,2%-át bukom a pénzemnek és bevételi forrásomnak.
Erre találták ki a passzív indexkövető alapokat, mint például az S&P 500.
Ebben az alapban benne van az 500 legnagyobb amerikai cég, olyan cégek, mint például Coca Cola, IBM, Facebook, Google, Amazon, Tesla, Fedex, Ford, Hewlett Packard, Hilton, Johnson & Johnson, Netflix… és még lehetne sorolni a jól ismert márkákat és cégeket.
A diverzifikálás az egyik ingyenebéd a befektetések világában, mert minimálisra csökkentem a kockázatom.
Ez egyben azt is jelenti, hogy egyáltalán nem kell foglalkoznom a részvénybefektetésemmel.
Warren Buffett, a világ leggazdagabb befektetője szerint lehet akár 3 részvényben (3 cégben) is az ember teljes vagyona, ha ért hozzá, és ismeri a céget. Viszont Warren azt ajánlja, hogy az emberek 99%-a akkor jár a legjobban, ha az S&P 500-ba teszi a pénzét, és nem foglalkozik vele.
Ha az S&P 500 részvényindexbe fektetem a pénzem, és nem válogatok cégeket, akkor semmi dolgom nincs vele, minthogy rendszeresen (mondjuk havonta) még többet veszek belőle, és hagyom hogy növekedjen a vagyonom ezekben a cégekben.
Ha ilyen egyszerű, akkor miért nem mindenki ezt csinálja?
Arról már írtam, hogy mi van akkor, ha jön egy válság, visszaesés, és miért nem kell félni ettől. A befektetők többsége nem érti ezt az egyszerű koncepciót, (vagy nem tud róla), ezért bukik pénzt.
Amint jön egy kis visszaesés, elkezdenek zuhanni a részvények árai, az emberek bepánikolnak, és eladják a részvényeiket, na EZÉRT buknak pénzt. Ha nem adnák el, akkor nagyobb hozamokat tudnának elérni.
Kimutatták, hogy azok az emberek értek el a legnagyobb hozamokat, akik a részvényvásárlás után elfelejtették hogy részvényük van, ezért nem nyúltak hozzá, amikor tőzsdepánik volt.
Ha veszel egy ingatlant, ami bevételt termel az albérleti díjból, és 1 hónap múlva jön valaki, aki ad egy árajánlatot az ingatlanra, ami 30%-al kevesebb, mint amennyiért vetted, akkor bepánikolsz, és eladod neki olcsóbban?
Nyilván hülye lennél eladni, hiszen te azért vetted, mert pénzt termel neked az ingatlan.
Ugyanígy a részvénnyel is tudni kell, hogy egy pénztermelő vállalatokban vettél részesedést, és az árfolyam nem mindig tükrözi a cég értékét.
A részvénypiacon rövidtávon szavazgató – spekuláló emberek rángatják az árfolyamot, hosszútávon viszont az árfolyam mindig visszatér arra a szintre, ami a cégek tényleges értéke.
A cégek pedig, természetüknél fogva csak növekednek hosszútávon.
Ha az S&P 500 cégek, a világ legkiválóbb vállalatai csődbe mennének, akkor már mindegy hogy hova tetted a pénzed, a párna alá, ingatlanba, aranyba, vagy részvénybe, mert akkor már leszálltak az ufók és mindennek vége.
Az egyetlen hátránya az S&P 500-ba való befektetésnek, hogy csak az eladásával tudok pénzt kivenni belőle. Ez pedig akkor probléma, ha az ember később ebből a befektetésből akar megélni.
Ugyanis piaci visszaesések mindig lesznek, de a probléma az, hogy senki nem tudja hogy mikor jönnek ezek a visszaesések.
Ha a visszaesés pont akkor jön, amikor én mondjuk 30 év múlva nyugdíjba megyek, akkor nem járok túl jól, ha a visszaesésnél adom el a részvényeimet.
Épp ezért, minél idősebb vagyok, egyre több olyan értékpapírba fektetek, ami folyamatos cashflowt termel nekem – függetlenül az árfolyamingadozástól!
Ez lehet kötvény, ami kamatot fizet, vagy osztalékfizető részvény, ami akkor is fizet osztalékot, ha visszaesik az árfolyama. (Rengeteg cég van, akik a válságok alatt is növelték az osztalékukat!)
Mit nem szabad csinálni
Néhány fontos szabályt be kell tartani, ha részvénybe fektetünk.
Nem teszem bele minden pénzem részvénybe. Mindig kell, hogy legyen vésztartalékom, amit készpénzben tartok. Ez kb. 6 – 12 havi fizetésem. Ha bármi történik, mondjuk kirúgnak az állásomból, ne kelljen kényszerből a részvényeimet eladni.
Ha nagyon diverzifikálni akar az ember, akkor a részvények mellett kötvénybe is teheti a pénzét. Kötvényekkel azonban sokkal kisebb hozamokat lehet elérni.
Nem teszek részvénybe olyan pénzt, amire a következő 10-15 évben szükségem lesz. Befektetésnél minimum 15-20 éves távlatban gondolkodunk. A kamatos kamat varázsa csak hosszú távon fejti ki hatását, rövid távon viszont bármilyen irányba mehet a részvények árfolyama.
Ha esik az árfolyam, nem pánikolok, hanem örülök, hogy olcsóbban tudok részesedést venni kiváló cégekben.
Nem nézegetem az árfolyamot napi szinten. Az árfolyam rövid távon bármerre mehet, de nem ez határozza meg a cégek teljesítményét.