Amikor befektetésekről van szó, az első dolog ami mindenkinek eszébe jut az a kockázat. Különösen ha részvénybefektetésről van szó. Hiszen mindenki olvasott már rémhíreket a sajtóban, amik arról szólnak, hogy milyen sok pénzt buktak egyesek a befektetéseiken. Ráadásul a sajtó szereti leírni az olyan “veszteséget” is, ami csak papíron létezik, a valóságban nem – azaz a napi árfolyamingadozásokat. Hiszen ha valakinek sok pénze van részvényben, akkor az 1% árfolyammozgás is hatalmat összegeket jelent és ezzel szépen lehet hülyíteni a pénzügyileg tudatlan népet. Bár a befektetés soha nem kockázatmentes, a kockázat gyakran nem az amit a sajtó vagy a közhiedelem annak gondol, és ha néhány alapszabályt követünk, akkor jelentősen csökkenteni tudjuk a kockázatot.
Tudd, hogy mit veszel
Először is, ne fektess semmi olyanba, amit nem értesz, amiről nem tudod, hogy mibe fektetsz. Orbitális baromság, hogy a részvények azért kockázatosak, mert hevesen mozog az árfolyamuk. A részvénybefektetés legnagyobb kockázata maga a befektető, aki nem tudja, hogy mit csinál. Például sokan vesznek részvényeket úgy, hogy nem is tudják a különbséget a befektetés és a kereskedés (spekuláció) között.
Ha úgy veszed meg egyedi cégnek a részvényét, hogy csak az árfolyamot nézed, nem ismered a mögöttes cég pénztermelő képességét, akkor az nem befektetés, hanem szerencsejáték. Ezért a kockázat elsősorban ebben áll, hogy tudod-e, hogy mit veszel, ismered-e a mögöttes céget. Ennek az égvilágon semmi köze ahhoz, hogy mennyire volatilis az árfolyam.
Ha nem tudod, hogy a részvény mögötti cég mennyi pénzt termel, növekszik vagy csökken-e a bevétel, akkor ez egyenlő az orosz rulettel. Ha nem vagy hajlandó megtanulni, hogyan elemezz egy céget, akkor semmiképp ne vedd egyedi cég részvényét. Ebben az esetben érdemes egy diferzifikált ETF-et venni, mint mondjuk egy S&P 500 ETF amiben az 500 legnagyobb amerikai cég van. Ha ilyen passzív alapokba fektetsz, akkor nem kell cégeket elemezni, és hosszú távon egy átlagos hozamot fogsz elérni.
Ugyanez igaz nem csak a részvényekre, hanem bármi más befektetési formára. Sokan fújják a népi “bölcsességet”, hogy az ingatlan milyen jó befektetés, aztán jó sok pénzt buknak, mert nem néznek utána a dolgoknak. Ingatlan és ingatlan között is óriási különbségek lehetnek, és ha nem vagy tisztában ezekkel, akkor az ugyanúgy kockázatos, mintha bármi másba tennéd a pénzed, amihez nem értesz. Sőt, egy S&P 500 ETF-ben nagyobb eséllyel keresel pénzt mintha vakon megveszel egy ingatlant, amihez nem értesz.
Diverzifikálj
Ha egyetlen egy eszközben van minden befektetésed, és az az egy eszköz befuccsol, akkor minden befektetésednek lőttek. Ezért nem szabad csak egy eszközbe tenni minden pénzünket, hanem diverzifikálni kell. Sokan mondják, hogy a diverzifikáció az egyetlen ingyenebéd a befektetések világában. Ha egy ingatlanba fektetek (legyen az akár a saját otthonom, vagy egy olyan lakás amit kiadok), akkor legalább ugyanannyi pénzt teszek részvénybe is. Ha egyedi részvényekbe fektetek, akkor legalább 30 különböző cég részvényét választom, így a teljes részvényportfóliómnak csak a 3%-a van egy cégben. Ha egy-két cég csődbe menne, még akkor is csak pár százalékát veszítem el a befektetéseimnek.
Diverzifikáció az is, hogy különböző szektorokba fektetek pénzt. Például a pandémia sok szektort negatívan érintett – például az ingatlanos cégeket, szórakoztatóipart, hoteleket, légitársaságokat, éttermeket – azonban más cégek pont azért szárnyaltak, mert mindenki otthon maradt – például a Netflix. Lehetnek más olyan válságok, amikor meg pont más iparágak lesznek kitéve ilyen problémáknak. Ezért érdemes több iparágba helyezni a részvényportfóliónkat.
Ne fizess túl sokat érte
Bármilyen jó befektetésről beszélünk, ha túl sokat fizetsz érte, akkor nagyobb eséllyel buksz pénzt, amellett, hogy még a potenciális hozamod is csökkenti. Azaz ha túlárazva veszel meg valamit, akkor az növeli a kockázatot. Épp azért törekedni kell arra, hogy bármilyen piaci helyzet van, akkor is alulárazva vegyük meg az adott eszközt. Ez igaz az ingatlanokra és a részvényekre is.
Ha alulárazva veszel meg valamit, azzal egy úgynevezett biztonsági ráhagyást adsz, ami lehetővé teszi, hogy nagy eséllyel még akkor is pénzt keress, ha valami nem jól sülne el. Tegyük fel, hogy nagyon alulárazva veszel meg egy lakást azzal a céllal, hogy majd felújítod, és kiadod, vagy drágábban tovább értékesíted. Ha viszont valami balul sülne el, azaz mondjuk nem tudnád valami miatt felújítani, még akkor is nagy eséllyel drágábban tudnád eladni, mivel te áron alul vetted.
Persze azért mert valami olcsó, vagy jelentősen leesett az ára, még nem jelenti azt, hogy alulárazott. Egy részvénynél például több dolgot jelenthet az árzuhanás. Egyrészt jelentheti azt, hogy korábban túlárazott volt, de ettől még egy jelentősebb árzuhanás sem garantálja, hogy alulárazott lesz. Vagy jelentheti azt is, hogy valami nem stimmel a mögöttes céggel – például évek óta csökkennek a bevételek. Épp ezért fontos, hogy elemezni tudjuk a mögöttes cégeket akkor, ha egyedi részvényekbe szeretnénk pénzt tenni.
Találd meg a megfelelő arányt
Diverzifikáció az is, ha különböző kockázatú eszközökbe fektetjük a pénzünket. Ezzel tudjuk szabályozni úgymond, hogy mekkora kockázatot vállalunk. Ehhez viszont ismerni kell valamilyen szinten minden befektetési formát. Ha túl nagy kockázatot vállalunk – például minden pénzünket Bitcoinba tesszük, akkor potenciálisan nagy hozamunk lehet, viszont nagy eséllyel minden pénzünket elbukjuk. Ha viszont túl biztonságos helyre tesszük a pénzünket – például kötvényekbe – akkor ugyan alacsony kockázatot vállalunk, de szinte biztos, hogy pénzt bukunk rajta. Ugyanígy, lehet hogy a saját lakásodban nagy biztonságban van a vagyonod, viszont mivel az ingatlanok ára hosszú távon csak az infláció mértékét követi, ezért ha túl nagy ingatlant veszel, akkor reálértelemben nem tudsz pénzt keresni.
Nem véletlen, hogy a világ leggazdagabb embereinek a vagyona túlnyomó részt részvényekben van. Bill Gates nyilatkozta egyszer, hogy neki soha nem volt kevesebb, mint 60% részvényben. Ezért van az, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak. Az átlag ember egyrészt pénzügyileg tudatlan, másrészt kevés részvényt birtokol, mivel a részvényeket kockázatosnak gondolja.