A pénzünk megtakarítása, és befektetése mellett számtalan érvet fel lehet sorolni. Egyik érv, hogy ha ma befektetünk, akkor a jövőben többet tudunk költeni, tehát magasabb életszínvonalon tudunk majd élni. A másik, ami még fontosabb, hogy anyagilag nagyobb biztonságban leszünk. Vagy azért, mert nem csupán egy bevételi forrásunk van, vagy azért, mert akár 100%-ban a befektetéseinkből meg tudunk élni.
Ezt az utóbbit mostanság korai nyugdíjnak szokás nevezni, viszont szerintem a nyugdíj szó az egy elavult rendszer elavult szóhasználata, amiről mindenkinek az jut eszébe, hogy az ember 55-60 éves koráig dolgozik, aztán leül a TV elé és semmit nem csinál.
A korai nyugdíj nem ezt jelenti, hanem azt, hogy mondjuk valaki 30 évesen (vagy mindegy mikor) eléri azt, hogy 100%-ban meg tud élni a befektetéseiből ÉS emellett olyan munkát vállal, amit szeret, ami boldoggá teszi és nem a pénz miatt csinálja.
A korai nyugdíjról most itt nem fogok részletesebben írni, mert nagyon sok magyar blog is írt már erről, Amerikában pedig még nagyobb mozgalom van mögötte. Angolul egyébként FIRE-nek rövidítik (financial independence, retire early), azaz “anyagi függetlenség, korai nyugdíj”.
Viszont van egy nagyon fontos érv a befektetés és a “korai nyugdíj” mellett, amire csak nagyon nagyon kevesen gondolnak.
Mégpedig az, hogy valószínűleg nem lesz más választásod.
Az első ipari forradalom a gőzgép és a gépesítés használatával indult az 1700-as, 1800-as években.
A második ipari forradalom 1870-től 1914-ig volt az elektromosság és a tömeggyártás elindulásával.
A harmadik ipari forradalom a 80-as években indult a digitalizációval.
A negyedik ipari forradalom pedig a nyakunkon van: a mesterséges intelligenciával és robotokkal.
Mindegyik ipari forradalom azt hozta, hogy tömegesen szűntek meg a munkahelyek. Az 50-es években az emberek 97%-a dolgozott a gyárakban és a mezőgazdaságban, ma ez a szám 2% körül van.
Becslések szerint a következő 20 évben a munkahelyek 50%-át váltja le a mesterséges intelligencia. Persze azt is szokták mondani, hogy emellett új munkahelyek is fognak létrejönni, olyan munkahelyek, amiket ma még elképzelni sem tudunk.
Hiszen például 30 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy valaki java programozással foglalkozzon.
Viszont sajnos ez az ipari forradalom más lesz mint a többi.
Amíg az emberek többsége még arról sem tud (és elképzelni sem tudja), hogy már MOST milyen területeken működik a mesterséges intelligencia és az automatizáció, ezzel szemben én nem tudok elképzelni olyan területet, amit nem fog tudni helyettesíteni a mesterséges intelligencia 15-20 éven belül.
Néhány hónappal ezelőtt elment az internetem, és felhívtam az internetszolgáltatót. A telefonon Vanda jelentkezett, a robot. Egy robottal beszélgettem, és ezt szó szerint kell érteni, tehát nem gombokat nyomkodtam, hanem elmondtam, hogy mit akarok, és a robot tökéletesen megértette, hogy mit szeretnék, megértette a válaszaimat.
Elkérte az ügyfélazonosítómat. Elkezdtem keresgélni a papírjaim között, és mire megtaláltam, megszakadt a vonal. Na újra tárcsáztam. Vanda jelentkezett, és ezt mondta: “Üdvözlöm újra, sikerült megtalálni az ügyfélazonosítóját?”
Tehát azonnal tudta, hogy ki vagyok és hogy miért telefonálok másodszorra – miközben Vanda valószínűleg azalatt az öt perc alatt másik hatezer ügyféllel beszélgetett még.
Aztán a robot saját magától vonalmérést indított, hogy megnézze, hogy hol a hiba a rendszerben.
Hónapokkal később megint ugyanaz a szituáció, megint Vanda veszi fel a telefont, és megint emlékezett rám, magától megkérdezte, hogy ugyanazzal a szolgáltatással kapcsolatban hívom-e, mint korábban.
Vanda több dolog miatt is hatékonyabb egy emberi alkalmazottnál. Egyrészt elvileg végtelen számú telefonbeszélgetést képes csinálni EGYSZERRE, 0-24 órában, 365 napon. Vanda nem alszik, nem fárad el, nincs ebédszünete, nincs szabadnapja, minimális költsége van (áramfogyasztás), soha nem felejt el semmit, nem megy el szülésszabadságra és százezer ügyfél közül is azonnal felismer.
Naponta jelennek meg a hírek, hogy milyen területen működik már mesterséges intelligencia (MI), és általában hatékonyabban dolgozik, mint egy ember. A Watson nevű MI például sokkal nagyobb pontossággal tudja diagnosztizálni a bőrrákot, mint egy emberi orvos. A robotizált autóknak sokkal gyorsabb a reakcióideje, ezért jóval kevesebb balesetet okoznak, mint egy emberi sofőr.
És ha belegondolunk, hogy ez az egész technológia még csak gyerekcipőben jár, akkor ijesztő elképzelni, hogy mi lesz a jövőben.
Korábbi cikkben írtam a kamatos kamatról, és az exponenciális növekedés erejéről. Az exponenciális növekedés a számítástechnikában is jelen van, azaz néhány évente duplázódik a számítógépek teljesítménye. 2023-ra egy ezer dolláros számítógép eléri az emberi agy teljesítményét, 2050-re pedig egy ezer dolláros számítógép eléri a teljes bolygón élő emberiség összes agyának a teljesítményét.
És akkor még nem beszéltünk a kvantumszámítógépről. Ma a világ legerősebb, Summit nevű (hagyományos) szuperszámítógépe 2 milliószor erősebb, mint egy otthoni PC. Egy olyan számítás, ami a Summitnak tízezer évig tartana, azt egy kvantumszámítógép 3 perc alatt oldja meg. (A napokban szivárgott ki, hogy a Google és a NASA közös projectjének ez már sikerült.)
A gépesítéssel, automatizálással pedig nem a dolgozók jártak jobban. Hanem a részvénytulajdonosok. Ugyanis a cégnek így sokkal SOKKAL kisebb a költsége. Nem kell a gyorsétterembe alkalmazott, hanem egy konnektorba dugott kiosk is ki tudja szolgálni a vevőket.
Az Amazon raktáraiban több robot dolgozik, mint ember. És nem a dolgozók fizetése lett több, hanem Jeff Bezos lett a világ leggazdagabb embere – és a többi részvénytulajdonos gazdagodott.
Vagy gondoljunk csak bele, hogy az online szállásfoglaló oldalak milyen “zseniális” ötlet. Te kockáztatod és fekteted be a tőkédet az ingatlanba, te gályázol, takarítod az ingatlant, de ők részesednek a bevételeidből. Anélkül, hogy ők egy fillért is fektettek volna ingatlanba.
Olyan ez, mintha a Hilton hotel azt mondaná egy napon a takarító személyzetnek, hogy most vegyétek meg az ingatlant. Mondjuk mindegyik takarítónő megvenne egy szobát a hotelben. Tehát kockáztassátok a tőkéteket, de nem lesztek befektetői státuszban, mert továbbra is ti fogjátok takarítani a szobákat, viszont fizetést csak akkor kaptok, ha jön vendég, én pedig jó nagy százalékot kapok ebből. Emellett nekem van a legkisebb rizikóm, mert nekem nincs tőkém lekötve az ingatlanban, viszont én az összes szobából kapok jutalékot. Aki viszont olyan szobát vett meg, ami nem annyira népszerű, az lehet hogy semmit nem keres egész évben. Továbbra is alkalmazottak lesztek, hiszen órabéres munkát csináltok, viszont járulékot nem fizetek utánatok, hanem számlát állítotok ki a vevőknek (hogy abban a téveszmében legyetek, hogy vállalkozók vagytok). Ja, és a takarítószereket és eszközöket is nektek kell megvenni, plusz a szobákat is nektek kell felújítani saját pénzből.
Visszakanyarodva, tehát a gépesítés, automatizálás a részvénytulajdonosokat gazdagítja, nem pedig a dolgozók járnak jobban.
Hiába növekedett a munka hatékonysága, hiába növekedett a termelékenység, ma sokkal több évet kell dolgozni azért, hogy valaki lakást tudjon venni, mint mondjuk az 50-es években. Pedig az ingatlan árak csak az inflációt követték. Tehát ez azt jelenti, hogy az átlag fizetés még az inflációt sem követte.
A részvénytulajdonosok pedig sokkal gazdagabbak és gyorsabban is gazdagodnak.
A mesterséges intelligencia egyre komplexebb munkákat fog átvenni, ezért a jövőben jelentősen nehezebb lesz munkát találnia az embereket. Kizárólag olyan munkák lesznek elérhetőek, amik nagyon speciálisak, és rendkívül magas tudást igényelnek. De amit a legtöbb ember komplexnek vagy magas szaktudásnak gondol, azt valószínűleg pár éven belül már egy szoftver fogja csinálni.
Röviden: Jobban megéri részvénytulajdonosnak lenni, mint dolgozónak, és ez a jövőben hatványozottan így lesz.