Részvényekkel kapcsolatos cikkek, információk.
A legelső dolog, ami az embereknek eszébe jut a tőzsdéről, hogy az kockázatos, mert pénzt lehet veszíteni. Mindenki hallott már sztorikat, hogy emberek sok pénzt buktak a tőzsdén, és persze senki nem szeret pénzt veszíteni.
De valójában ha néhány alap dolgot megtanulsz, akkor nagy eséllyel elkerülheted, hogy pénzt veszíts. Nézzük, mik ezek a dolgok, amiket érdemes megtanulni.
Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy hogyan számítunk osztalékhozamot, és egyáltalán mi értelme van kiszámolni, hogy hány százalék az osztalékhozamom.
Bármilyen hozamról beszélünk, legyen az kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vagy egy kiadott lakásból befolyó bérleti díj, hozamot mindig éves szinten és mindig százalékban mérjük a befektetett tőkére vetítve.
Az éves hozam százalékban egy közös nevező, amivel össze tudjuk hasonlítani a befektetéseket. Ha például azt mondod, hogy egy befektetés 1 millió forintot hozott, az még semmilyen információt nem ad nekem.
Az intelligens befektetők tudják, hogy nem szabad olyat venni, ami a közelmúltban nagyon nagyot ment, legyen az ingatlan, részvény, vagy bármi. Ennek ellenére a többség mindig arra ugrik ami a közelmúltban a legjobban teljesített.
A befektetések világában két dolog biztos:
– a részvények mindig jobb befektetésnek bizonyulnak, mint a kötvények
– érték alapú szemlélettel befektetni és alulárazott részvényeket venni mindig jobb, mint magasan árazott növekedési részvényeket venni
Rekord magas a munkanélküliség, a turizmus még mindig halott, a gazdaság soha nem látott mértékben visszaesett az egész világon, de a részvények szárnyalnak.
Hogyan lehetséges ez?
A legfontosabb tényező, hogy a részvénypiac nem egyenlő a gazdasággal.
Amikor a hírekben azt látjuk, hogy szárnyalnak a részvények, akkor általában az indexeket említik, pl. az S&P 500-at. Amiben jelenleg túlnyomóan a TECH cégek szárnyalnak, mint például az Amazon vagy az Apple. Akik nem meglepő módon a járvány alatt is jól teljesítettek fundamentálisan is.
Az első Starbucks (SBUX) kávézó 1971-ben nyílt, és azóta a cég akkorára nőtt, hogy mára 29.000 kávézóval van jelen 78 országban. A Starbucks nem csak kávét, hanem teát, csomagolt kávét, gyümölcsleveket, palackozott vizet, süteményeket és egyéb ételeket is árul.
Emellett licensz szerződése van több kisebb kávézóval, ahol szintén Starbucks márkanév alatt árulnak termékeket. A cég bevételeinek 80%-a a saját tulajdonú kávézóiból van.
A bevételek 70%-a az USA-ból, Kanadából és Latin-Amerikából származik, 18%-a az ázsiai régióból és további 4% Európából, Afrikából és a Közel-Keletről.
A Starbucks pénteken adott ki egy közleményt a befektetőknek a jelenlegi koronavírus okozta helyzetre reagálva.
Jó hír a részvény tulajdonosoknak, hogy a Starbucks nem fogja csökkenteni az osztalékot, a következő negyedéves osztalék kifizetése májusban lesz. Valószínűsítik tehát, hogy az üzletmenetük vissza fog térni a járvány előtti szintre.
A Starbucks bevételének 10-15%-a Kínából jön, ahol először volt érezhető a vírus hatása. Február közepén a heti eladások 90%-al csökkentek. Viszont most már a Kínában lévő Starbucks kávézók 95%-a újra nyitva van, még ha csökkentett nyitvatartási órákkal is.
Írhattam volna azt is, hogy
“Az ingatlan jó befektetés” – a szomszéd
Hiszen a szomszéd és az ismerősök ugye rendkívül hiteles források, és mindenképp az átlagember tanácsát kell megfogadnunk pénzügyileg, hiszen tudjuk, mennyire tájékozott, és mennyire jól bánik a pénzzel az átlagember… aki szerint az ingatlan természetesen jó befektetés.
Viszont szerintem sokaknak az sem egyértelmű, hogy amikor a sajtóban “szakértők” véleményét kérdezik meg, akkor olyan emberek nyilatkoznak, akik 100% abban érdekeltek, hogy ingatlanba fektesd a megtakarításod: ingatlan közvetítő ügynökség, építtető cég, ingatlan alapok stb.
Amikor az osztalék fókuszú befektetésről olvasok kritikát, eddig még mindig egyértelmű volt, hogy az illető egyáltalán nincs tisztában a témával, épp ezért általában az ilyen érvelések alapvetően tévesek. Gyakran komoly szakértők (pénzügyi tanácsadó, alapkezelő, bróker stb.) akik teljesen fogalmatlanok a témában, és így formálnak véleményt, nyilatkoznak a médiában vagy a blogjukban.
Nézzük, hogy mik azok a félreértések, tájékozatlanságból eredő hibás érvelések, amik jellemzően megjelennek ezekben a kritikákban.
Amikor Jack Schwager, “A piac varázslói” könyvsorozat írója beszélt az érték alapú befektetésről, Joel Greenblatt szavait idézte:
“Az érték alapú befektetés nem mindig működik. A piac nem mindig ért veled egyet. Idővel a részvények ára a valós értéket követi, viszont rövid távon, ami néha két – három év is lehet, vannak időszakok, amikor nem működik. És ez egy nagyon jó dolog.”
“Nagyon nehéz az érték alapú megközelítést követni, hacsak nincs elég magabiztosságod benne. A könyveimben és az óráimon rengeteg időt töltök azzal, hogy megértessem az emberekkel, hogy átlag feletti cégeket veszünk átlag alatti áron. Ha szerinted van értelme ennek a megközelítésnek, akkor elég magabiztos leszel, hogy kövesd ezt a stratégiát, még akkor is, amikor (rövid távon) nem működik. Csak akkor fogsz megmaradni egy olyan stratégiánál, ami épp nem működik, ha érted is, hogy mit csinálsz.“
Korábban írtam egy cikket arról, hogy miért számít az osztalék általánosságban, most viszont egy konkrét hír, ami szintén ezt az oldalt erősíti.
A Luckin Coffee (LK) kínai kávézólánc a szintén Kínában terjeszkedő Starbucks (SBUX) komoly versenytársa volt… pontosabban úgy tűnt egészen mostanáig.
Ugyanis kiderült, hogy a Luckin Coffee meghamisította a pénzügyi beszámolóit, és kamu eladásokat produkált papíron. A hírre a cég részvényei 50 dolláros csúcsról 6 dollára leestek, tehát eddig 88%-ot zuhantak, és bőven a 20 dolláros kibocsájtási ár alá estek.
