Túlzás nélkül állítom, hogy a legnagyobb hiba amit az emberek elkövetnek a befektetésekkel kapcsolatban, hogy nem tájékozódnak a különböző befektetési formákkal kapcsolatban. Pedig a befektetések világában az alternatívák ismerete rendkívül fontos ahhoz, hogy jó döntéseket tudjunk hozni. Ha nem tudod, hogy mik az alternatívák, akkor nem tudhatod azt sem, hogy melyik a legjobb befektetés. Egy amerikai jazz zenész, Ellis Marsalis mondta “Nem tudod, hogy milyen zenét szeretsz. Azt szereted, amit ismersz. Ahhoz, hogy tudd mitt szeretsz, mindent ismerned kell.” Ugyanez igaz a befektetésekre is.
Rengetegen meg vannak győződve, hogy az ingatlan a legjobb befektetés – holott semmilyen más befektetési formát nem ismernek. Újabban rengeteg ember megvan győződve, hogy nagyot fog kaszálni kriptovalutákkal – holott semmilyen más befektetési formát nem ismernek, így nem is tudják felmérni a kockázatokat, és magától értetődően nem tudnak jó döntést sem hozni.
Ahhoz, hogy jó befektetési döntéseket hozzunk tehát, minden befektetési formát ismernünk kell valamilyen szinten. Fontos azonban tudni, hogy senki nem tudja a jövőt, és SOHA nem lesz elég információnk ahhoz, hogy 100% biztonsággal tudjunk valamit. Soha nem lehetünk semmiben 100% biztosak. Ennek ellenére a meglévő ismeretek alapján, ha össze tudjuk hasonlítani a különböző befektetési formákat, képesek vagyunk intelligens döntéseket hozni, ezáltal nagy eséllyel a legjobbra fogadni.
Az egyik jellemző, amit érdemes megfigyelni – és ez a befektetések világában úgymond törvényszerűség – hogy az alacsony kockázat alacsony hozammal jár, a magas hozam viszont magas kockázattal jár. Persze ez csak egy leegyszerűsítés, hiszen a történet ennél egy picit összetettebb. Például egy részvény esetén, ha egy kellően diverzifikált részvénycsomagot veszel (mondjuk az S&P 500, amiben az 500 legnagyobb amerikai cég van), akkor tudjuk, (az elmúlt 200 év statisztikái alapján) hogy 20 éves távlatban nem tudsz pénz bukni. Ellenben ha egy extrém kockázatos cég részvényét veszed meg, akkor biztos a bukó. Tehát a “részvény” az egy elég tág fogalom és a kockázat is relatív fogalom.
A különböző befektetési formákat természetesen keverni is lehet, azaz nem kötelező kizárólag egyet választani. Viszont fontos, hogy ha túl biztonságos (vagy biztonságosnak vélt) befektetéseket választunk, akkor ne számítsunk arra, hogy pénzt fogunk keresni. Ez a másik oka annak, hogy a kockázat az egy relatív fogalom. A kötvényeken (mint például az állampapír) például szinte garantált, hogy nem fogsz pénzt keresni, vagy még bukhatsz is, ha a kamat nem éri el az inflációt sem. Ez alapján hiába mondják kockázatmentesnek, ha szinte biztosan pénzt buksz rajta. A másik véglet pedig ha valaki kizárólag extrém kockázatos eszközökbe fektet – például Bitcoin. Azt gondolod, hogy majd azzal nagyot szakítasz, miközben nagyon nagy eséllyel minden pénzed elbukod.
Figyelembe kell venni, ha van már pénzed más vagyontárgyakban, például ha van egy lakásod. Ha mondjuk egy 30 milliós ingatlanod van, és másik 30 milliót részvénybe fektetsz, akkor még mindig csak a vagyonod fele van részvényben. Emellett ha 30 milliód a saját lakásodban van, (ami a közhiedelemmel ellentétben NEM befektetés, mert nem termel pénzt, az értéke pedig hosszú távon csak az inflációt követi), és másik 30 milliót kötvénybe teszel, akkor látszólag “biztonságban” lesz a vagyonod, de garantáltan semmi pénzt nem fogsz keresni reálértékben. Ha viszont nincs se lakásod, se állampapírod, akkor felelőtlen dolog minden pénzed kockázatos eszközöbe tenni.
Vagy máshogy fogalmazva, amíg 30 milliót ér a lakásom, addig fölösleges állampapírba tennem bármennyi pénzt, amíg nincs legalább 30 millióm részvényben – ami a legtöbb pénzt hozza. Ha viszont nincs lakásom, akkor egy részét inkább teszem állampapírba, minthogy mindent részvénybe tegyek. Természetesen ez csak az én gondolkodásom, és lehet hogy nem mindenki ezekben az arányokban gondolkodik, de a logikát érdemes követni, hiszen sokan ezekbe bele sem gondolnak.
Még egy megjegyzés, mielőtt belemegyünk a részletekbe a különböző befektetési formákkal kapcsolatban. Az emberek nagyon sok mindent befektetésnek hívnak. De valójában az igazi passzív befektetések az a kötvény és a részvény, vagy másnéven értékpapírok. Minden más, amit befektetésnek hívnak, valójában nem is igazán befektetés, mert vagy nem termel pénzt (tehát spekulatív eszköz), vagy nem passzív, tehát dolgoznod kell benne.
Bankbetét
KOCKÁZAT: nulla
HOZAM: negatív
ESÉLY: magas
A bankbetét nem más, mint hogy a banknál tartod a pénzed, és erre a bank valamilyen kamatot ad. Sajnos ez a kamat már hosszú évek óta negatív – reálértelemben. Ami azt jelenti, hogy még azt a minimális inflációt sem éri el, azaz pénzt bukunk rajta. Az éves kamat messze 1% alatt van, miközben a hivatalos infláció 4-5% éves szinten, a valós infláció pedig még magasabb. Ahhoz, hogy kiszámoljuk a reálhozamunkat, az inflációt mindig le kell vonni belőle. Azaz ha a nulla egész nemtudommennyi százalékból levonjuk az 5% inflációt, akkor a reálhozamunk mínusz 5% körül van. Egyértelmű, hogy bankbetétben tartani pénzünket teljes bukó, ezért semmiképp nem tartjuk ebben a pénzünket.
Autónyereménybetét
KOCKÁZAT: nulla
HOZAM: nagy eséllyel negatív
ESÉLY: minimális
Az autónyereménybetét úgy működik, hogy a pénz amit beleteszünk, kamatot termel, viszont ezt a kamatot nem kapjuk meg, hanem a bank minden hónapban autókat sorsol ki ebből az összegből. Ez semmiben nem különbözik attól, mintha mondjuk állampapírba tennénk a pénzünket, és a kapott kamatból lottószelvényeket vennénk. Tehát nagy eséllyel ezt a kamatot elveszítjük, így mondhatjuk, hogy nagy eséllyel negatív a hozamunk. Viszont összehasonlítva a bankbetéttel, az autónyereménybetétnél, amennyiben nyerünk, akkor óriási hozamunk lehet. (Persze erre minimális esélyünk van, mint ahogy a lottón is.) Hiszen akár 5000 forintér befektetésével is megnyerhetünk egy több millió forintos autót.
Azonban az autónyereménybetétnek van egy előnye. Érdemes ugyanis valamennyi pénzt vésztartalékként meghagyni, azaz félretenni egy összeget, amit semmibe nem fektetünk be. Ez a vésztartalék arra jó, hogy ha bármi történne – például elvesztenénk a munkánkat, a fizetésünket – akkor néhány hónapig meg tudjunk élni belőle, például amíg új állást keresünk. Ha már ezt az összeget úgysem fektetjük be, akkor már inkább érdemes autónyereményben tartani, hiszen akkor legalább meg van az esély arra, hogy egy autót nyerhetünk. Az autónyereményt ugyanis bármikor pénzre válthatjuk, tehát abszolút likvid.
Állampapír
KOCKÁZAT: minimális
HOZAM: nagyon alacsony
ESÉLY: magas
Az állampapír nem más, mint egy kötvény. A kötvény másnéven hitel, csak épp nem mi vesszük fel a hitelt, hanem mi adunk kölcsön. A kötvényeknek több fajtája létezik, az állampapír egy olyan kötvény, amikor mi adunk kölcsön a magyar államnak. A kötvények kockázata abban áll, hogy ki a visszafizető. Az állampapír esetében a magyar állam a visszafizető, így minimális (szinte nulla) az esélye, hogy nem kapjuk vissza a pénzünket.
Az alacsony kockázathoz viszont alacsony hozam is társul. Elvileg a 4% körüli hozam magasnak tűnhet a befektetések világában, azonban több tényezőt is figyelembe kell venni. Egyrészt növekszik az infláció, és a hivatalos infláció már 4-5% fölött van, azaz már meghaladja a kamatot. Másrészt a forint folyamatosan romlik a dollárhoz és euróhoz képest. Nem csak az elmúlt pár évben, hanem az elmúlt 30 évben. Ha 30 évvel ezelőtt semmi másba nem tetted volna a forintod, csak dollárra váltod, akkor éves átlagban 6% körüli “hozamod” lett volna, mert ennyit romlott a forint éves szinten a dollárhoz képest az elmúlt 30 évben.
Természetesen semmi nem garantálja, hogy a következő 30 évben ugyanaz a tendencia lesz, mint az elmúlt 30 évben. Ezt senki nem tudja. De “fogadást” kell kötnünk. Tehát az információk alapján te arra fogadsz, hogy a következő 30 évben a forint erősödni fog a dollárhoz képest, vagy romlani? Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Magyarország egy kicsi, csökkenő lakosságú ország, egy extrém korrupt kormánnyal, miközben a dollár mögött a világ legerősebb gazdasága áll.
Ingatlan
KOCKÁZAT: közepes
HOZAM: közepesen alacsony
ESÉLY: közepes
Az emberek többsége meg van róla győződve, hogy az ingatlan a legjobb befektetés, holott fogalmuk sincs arról, hogy milyen más befektetések vannak (tehát nincs összehasonlítási alapuk), fogalmuk sincs, hogy mi az a tőke, fogalmuk sincs, hogyan kell hozamot számítani. Valójában az ingatlan nem is befektetés, hanem inkább vállalkozás, amivel munkád van.
Először is, mindig érdemes tisztázni, hogy a saját ingatlanod, amiben laksz, az NEM befektetés. Csak mert még sokan ebben a téveszmében vannak. Ingatlan “befektetés” az, ha kiadod az ingatlant, és a bérleti díjból bevételed van. Bár látszólag az ingatlanárak “csak felfelé mennek”, valójában az ingatlanok ára hosszú távon maximum az inflációt követi. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan árán nulla reálhozamod van. Illetve az ingatlanok ára ugyanúgy hullámzik, mint bármi másnak, így vannak időszakok, amikor hosszú évekig csak lefelé mennek az árak. Például 2005-től 2015-ig 10 éven keresztül megfeleződött az átlag négyzetméter ár.
Azt is érdemes tudni, hogy amit a bérleti díjból kapott összeg még messze nem a nyereséged. Ugyanis abból adót kell fizetni, felújításra kell költeni, illetéket kell fizetni (amivel első évben máris 4%-ot buksz a tőkéden), ha hitelre veszed, akkor kamatot kell fizetni. A hozamod tehát erősen függ attól, hogy az ingatlant milyen áron vetted.
Ha 2014 körül vettél ingatlant, akkor BRUTTÓ 8% körüli hozamod lehet rajta (amiből még lejönnek a fent említett költségek). Most viszont, hogy viszonylag magasan vannak az ingatlanárak (az albérleti díjakhoz képest), a reálhozamod nulla vagy mínusz is lehet. És ezért cserébe még dolgozhatsz is, hiszen az ingatlan az NEM passzív befektetés, hiszen foglalkoznod kell vele. Ezek az említett hozamok persze átlaghozamok, és ismerek olyat, aki vidéken vett házat, hogy majd kiadja, és full veszteséges volt, mert azon a környéken senki nem vette ki. Tehát több összetevője van, mint az a legtöbben gondolnák.
Összehasonlítva mondjuk az előzőleg említett állampapírral, nagyjából ugyanazt a hozamot eléred állampapírral, mint ingatlannal, csak az állampapírral az ég világon semmi munkád nincs, tehát az tényleg passzív befektetés.
Befektetési alapok
KOCKÁZAT: közepesen magas
HOZAM: átlagnál alacsonyabb
ESÉLY: közepes
Logikusnak tűnhet, hogy bízzuk a pénzünket profikra, majd ők befektetik, nekünk meg nem kell érteni hozzá. Bárcsak így működne. A befektetési alapok egyébként ugyanabba a klasszikus befektetési formákba fektetnek, amibe te is be tudsz fektetni. Részvények, állampapír stb. Sőt, újabban már Bitcoinba is fektetnek. A probléma ezzel, hogy a legtöbb befektetési alap még a piaci átlagot sem tudja elérni, és ezért még extra díjat is leszed rólad.
Aki egy picit utánaolvas, rájön, hogy nagyon nem éri meg befektetési alapokba tenni a pénzét. A legnagyobb probléma, hogy az alapkezelőktől elvárják, hogy aktívak legyenek, hiszen ezért kapják a díjukat. Azonban minél aktívabb egy befektető, jellemzően annál több pénzt bukik. A befektetések világa ugyanis nem az aktivitásról szól.
Amit a befektetési alapok csinálnak, te ugyanazokat az eszközöket, befektetéseket meg tudod venni saját magad is. Ráadásul neked meg van az az előnyöd az alapokkal szemben, hogy senki nem vár el tőled semmit. Ha megveszel egy részvénycsomagot, és elfelejted 20 évre, senki nem fog számonkérni, hogy miért nem “dolgozol” rajta. Viszont statisztikák mutatják, hogy a leginaktívabb befektetők keresték a legtöbb pénzt – olyanok, akik meghaltak, vagy elfelejtették, hogy részvényeik vannak. Akik aktívan kereskedtek, azok mindig több pénzt buktak.
Részvény
KOCKÁZAT: közepesen magas
HOZAM: magas
ESÉLY: magas
Amikor egy részvényt veszünk, akkor egy cégben tulajdonossá válunk. Tehát a részvénnyel valójában vállalkozásokba fektetünk. Olyan vállalkozásokba, amik ideálisan pénzt termelnek, és már bizonyítottak, azaz extrém sikeresek. Emiatt, ha tudjuk, hogy milyen cég részvényét érdemes venni, akkor minimálisra tudjuk csökkenteni a kockázatot.
Két oka van annak, hogy a részvényen pénzt keresünk: egyrészt azért, mert a mögöttes cég bevételt termel, másrészt azért, mert a cég minden évben egyre több bevételt termel, azaz növekszik a pénztermelő képessége. Ha pedig egy cég egyre több pénzt termel, akkor nyilván egyre többet ér.
Egy részvényen kétfajta hozamunk lehet, osztalék és árfolyamnyereség. Osztalék az, amikor egy cég a profit egy részét kifizeti a tulajdonosoknak. Ez konkrét utalás a brókerszámládra. Árfolyamnyereség pedig ha megveszünk egy részvényt, később pedig felmegy az ára, és drágábban tudjuk eladni.
Az elmúlt 200 év statisztikái alapján az összes befektetési forma közül a részvények (elsősorban az amerikai részvénypiac) termeltek a legnagyobb hozamokat a befektetőknek. Ez a részvények természetéből adódik. Hiszen itt cégekbe fektetünk, a cégek pedig pénzt termelnek. A pénz egy részét pedig növekedésre tudják fordítani, így a cég exponenciálisan tud növekedni. (Szemben mondjuk egy ingatlannal, ami soha nem fog növekedni.)
Kereskedés vagy Befektetés
Fontos tudni, hogy mi a különbség a kereskedés (angolul day trading) és a befektetés között. A napi kereskedők ar árfolyamgörbéből próbálják megfejteni, hogy milyen irányba fog menni a részvény ára, és ez alapján fogadnak, vesznek és eladnak részvényeket. Ez semmiben nem különbözik a kaszinótól, ahol a ruletten próbáljuk eltalálni a számokat. Nem véletlen, hogy napi kereskedéssel még senki nem tudott komolyabb összeget keresni, pláne nem hosszú távon. Ezzel szemben egy befektető nem nézegeti az árfolyamgörbét. Egy befektető a céget elemzi abból a szempontból, hogy mennyi pénzt termel, milyen ütemben növekszik, és ez alapján prübálja belőni, hogy mennyit ér a részvény.
A részvény kockázata a mögöttes cégtől függ. Tehát a kockázat valójában nem magában a részvénybefektetésben van (és még csak nem is a volatilitásban, mint ahogy azt sokan terjesztik), hanem a mögöttes cégben.
A részvénybefektetésben kétfajta stratégia van. A legegyszerűbb módszer, ha passzív indexkövető alapokat veszünk, ami kvázi egy részvénycsomag. Például az S&P 500 tartalmazza az 500 legnagyobb amerikai vállalatot. Olyan cégeket, mint Coca Cola, Netflix, Tesla, Amazon, Google, Facebook stb.
Ha egy ilyen csomagot veszel, akkor 500 cégben lesz a pénzed, így maximálisan diverzifikálva lesz a befektetésed. Ezzel gyakorlatilag megveszed az egész piacot, a piac pedig hosszú távon csak növekszik, hiszen a cégek növekednek idővel.
A másik módszer, ha egyedi cégek részvényeit választod ki, és egy 30 – 40 cégből álló részvényportfóliót alakítasz ki. Ehhez viszont már érteni is kell a részvényekhez, pontosabban a cégek elemzéséhez.
Franchise
KOCKÁZAT: közepesen magas
HOZAM: magas
ESÉLY: közepes
Ha saját vállalkozásba fektetnél, de nincs ötleted, akkor indíthatsz valamilyen franchise-t. Egy olyan franchise, mint mondjuk a McDonald’s, nem csak az üzleti tudást adja (ami nagyon sokat számít), hanem a márkanevet is. Az új, ismeretlen vállalkozásokkal az a nehézség, hogy az emberek sokkal inkább bemennek egy ismert márkájú étterembe, mint egy ismeretlenbe.
Természetesen ez sem olyan egyszerű, hogy csak úgy elindítom, és utána csak szakad a pénz. Rengeteg buktatója van. A Starbucks egy világszinten ismert, extrém sikeres kávézólánc, még ők is évente vagy 50 kávézót bezárnak, mert nem nyereséges.
Először is, egy franchiseba viszonylag sok pénzt kell fektetni. Alsó hangon tízmilliókról beszélünk. Kell fizetni a franchise díjat, ingatlant, eszközöket. Aztán tudni kell, hogyan vegyél fel megbízható alkalmazottakat, hogyan menedzseld az embereket. Az alkalmazottaknak pedig akkor is fizetést kell adnod, ha nem vagy nyereséges!
És ha még ezt mind jól csinálod, azaz megtalálod a megfelelő embereket alkalmazottnak, neked akkor is ott kell lenned egész nap. Azaz a tulajdonos sokkal többet dolgozik, mint az alkalmazott. Úgyhogy egy franchise nagyon nem a passzív befektetés kategóriája, sok pénzt igényel, és a kockázata sem alacsony.
Saját vállalkozás
KOCKÁZAT: magas
HOZAM: magas
ESÉLY: közepesen alacsony
Az elmúlt években egyre jobban reklámozzák, hogy indíts saját vállalkozást, legyél a magad ura, és sok pénzt kereshetsz. Igazából a saját vállalkozás sokkal nagyobb kockázatú, mint mondjuk a részvénybefektetés. Természetesen egy saját vállalkozással akár sok pénzt is kereshetsz, de az esélyeid sokkal kisebbek.
Először is, az új vállalkozások 70%-a 2-3 éven belül tönkremegy. Azaz 70% az esélyed a bukásra. Az nem kevés. Egy vállalkozásnak ugyanis az összes többi vállalkozással versenyeznie kell, ez a verseny pedig egyre nagyobb. Soha nem volt még ennyi vállalkozás, ennyi szolgáltatás, termék, mint ma. Ezekkel minddel versenyezned kell, nem csak az iparágadon belül. Ráadásul nem minden termékre vagy szolgáltatásra ugyanakkor a kereslet. Lehet a legjobb terméked a világon, ha senki nem akarja megvenni, pontosabban nincs AKKORA kereslet, hogy megélj belőle, akkor bukásra vagy ítélve.
Statisztikák szerint a vállalkozók átlagosan 15%-al kevesebbet keresnek, mintha ugyanazt a munkát alkalmazottként végeznék. Abba is érdemes belegondolni, hogy alkalmazottként akkor is fizetést kapsz, ha épp lebetegszel. Vállalkozóként pedig csak akkor keresel pénzt, ha dolgozol, semmilyen védőhálód nincs. Emellett egy vállalkozó tipikusan sokkal többet dolgozik, mint egy alkalmazott. Napi 12 – 16 órát, hétvégén is!
Fontos megjegyezni, hogy különbség van a vállalkozási forma, és az adózási forma között. A két dolog ugyanis nem ugyanaz. Bár nem lehet éles határt húzni, mégis van különbség a vállalkozó és az önfoglalkoztatott között. Tipikusan olyan munkák, amit órabérben csinálsz (és tipikusan nagy rá a kereslet), valójában nem vállalkozások, csak vállalkozóként adóznak. Ilyen például a programozó, grafikus, masszőr, ügyvéd, taxis. Tehát ha órabérben dolgozol, és vállalkozóként ADÓZOL, attól még nem vagy vállalkozó, hanem önfoglalkoztatott vagy, hiszen ugyanúgy órabérben dolgozol.
Egy valódi vállalkozás inkább abból áll, hogy a tulajdonos termékfejlesztéssel, vevőszerzéssel, és annak a menedzselésével foglalkozik, hogy ezt külsős embereknek vagy alkalmazottaknak kiadja. Ezért egy vállalkozónak tipikusan minden területhet kell értenie, még akkor is, ha nem ő fogja csinálni az adott területet. Ha például nem értesz a marketinghez, akkor nem tudod, hogy milyen marketinges embert kell, hogy felvegyél, hiszen nem tudod megállapítani, hogy mit kell csinálnia. Egy vállalkozónak értenie kell a vizuális dolgokhoz, marketinghez, HR-hez, pénzügyekhez, adózáshoz és még számos területhez. A legnagyobb hiba tehát amit tipikusan elkövetnek az emberek, hogy elmennek vállalkozónak, és azt hiszik, hogy nekik csak a szakmájukhoz kell érteni.
Kevesen gondolnak bele, hogy egy saját vállalkozás indítása sokkal nagyobb kockázat, mint részvénybe fektetni. Hiszen egy új vállalkozásnál még azt sem tudjuk, hogy működni fog-e, ráadásul egy teljesen ismeretlen márkát akarunk felfuttatni, ami nem könnyű. Ezzel szemben részvény formájában befektethetünk egy olyan cégbe, ami már évtizedek óta sikeres, rengeteg pénzt termel ÉS nem utolsó sorban, ismert márka – mint mondjuk a Pepsi vagy a Starbucks. Egy ilyen cégnél sokkal kisebb rizikónk van, hiszen már nem kérdés, hogy pénzt tud termelni, illetve egy ismert márkának hatalmas versenyelőnye van egy ismeretlennel szemben.
Bitcoin és egyéb kriptovaluták
KOCKÁZAT: extrém magas
HOZAM: extrém magas
ESÉLY: alacsony
A Bitcoinon az árfolyam változásán tudunk pénzt keresni. Azaz ha megveszem egy adott áron, és később felmegy az árfolyam, akkor drágábban tudom eladni. A tapasztalatom szerint akik kriptovalutákba fektetnek, azok azt hiszik, hogy ez ugyanaz, mint a részvénybefektetés. De ez nem így van.
A különbség az, hogy a részvénynek van egy mögöttes értéke. A mögöttes érték pedig egy cég, ami pénzt termel ÉS idővel egyre több pénzt termel, azaz növekszik a pénztermelő képessége. A részvények értékét tehát (hosszú távon) a mögöttes cég pénztermelő képessége határozza meg. A Bitcoin nem termel pénzt, így semmilyen mögöttes értéke van.
Tény, hogy a részvényeknél is a befektetők “szavazatai” vagyis licitálása határozza meg a részvény árát, és tény, hogy rövid távon a részvény ára eltérhet a valós értéktől, de hosszú távon a részény ára mindig követi a cég valódi értékét. Ezzel szemben a Bitcoin árát KIZÁRÓLAG a licitálások határozzák meg.
Tehát valójában a kriptovaluták nem is számítanak valós befektetésnek, hanem csak spekulatív eszközök. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet pénzt keresni vele. De a lottóval is lehet pénzt keresni, csak kicsi rá az esélyed. A Bitcoin, miután semmilyen mögöttes értéke nincs, ezért semmi nem is akadályozza meg, hogy nullára menjen.
Ezzel szemben mondjuk a Pepsi a tavalyi évben 70 milliárd dollár bevételt termelt, ráadásul a cég bevételei évről évre növekednek. Ennél fogva a Pepsi részvénye nem mehet nullára, hiszen senki nem hülye, hogy egy pénztermelő céget ingyen odaadjon. A részvénybefektetésed garanciája tehát a mögöttes cég pénztermelő képessége. A kriptovaluták mögött ezért semmilyen garancia nincs, pusztán szín tiszta spekuláció.
Ezt angolul a “zenélő székek” játékához hasonlítják. Azaz ha vége a zenének, akkor egyel kevesebb szék van, tehát valaki biztosan pénzt fog bukni rajta. Vagy a “nagyobb hülye” elméletének is hívják ezt, azaz ha megveszel egy spekulatív eszközt (aminek nincs mögöttes értéke), akkor arra fogadsz, hogy lesz egy még nagyobb hülye, aki még drágábban megveszi tőled.