Amikor az osztalék fókuszú befektetésről olvasok kritikát, eddig még mindig egyértelmű volt, hogy az illető egyáltalán nincs tisztában a témával, épp ezért általában az ilyen érvelések alapvetően tévesek. Gyakran komoly szakértők (pénzügyi tanácsadó, alapkezelő, bróker stb.) akik teljesen fogalmatlanok a témában, és így formálnak véleményt, nyilatkoznak a médiában vagy a blogjukban.
Nézzük, hogy mik azok a félreértések, tájékozatlanságból eredő hibás érvelések, amik jellemzően megjelennek ezekben a kritikákban.
“Teljesen mindegy, hogy fizet-e osztalékot a cég / az osztalékot fizető cégek nem jobbak”
A legnagyobb hiba ezekben a kijelentésekben, hogy az összes osztalékfizető céget egy kalap alá veszi – például európai cégeket is, vagy olyan cégeket is, akik történetesen osztalékot fizetnek, de egy osztalék fókuszú befektető soha nem venné meg.
Az osztalék fókuszú befektetés nem arról szól, hogy megveszek bármilyen céget, amelyik osztalékot fizet.
Egyik az, hogy egy osztalék fókuszú befektető szinte kizárólag amerikai cégeket vesz, ezen belül is leszűkítve néhány száz olyan cégre, akik évtizedek óta emelgetik az osztalék fizetését, és SOHA nem csökkentették, vagy szüntették meg az osztalék kifizetését – még recessziók alatt sem. De ez csak EGY szűrő!
Ezen kívül még vagy tucatnyi szűrőn kell átesnie ezeknek a cégeknek, MIELŐTT egyáltalán ránézünk, elkezdünk válogatni köztük.
Az osztalék fókuszú befektetés kritizálói tipikusan olyan érveléseket hoznak, amik nyilvánvalóan tükrözik, hogy fogalmuk sincs, hogy mik ezek a szűrők.
Tehát az érvelés valahogy úgy szokott kinézni, hogy “azért, mert egy cég osztalékot fizet, még nem biztos hogy jó befektetés, tehát az osztalék fókuszú befektetés nem jó”.
Szerintem azzal minden osztalék fókuszú befektető egyetért, hogy önmagában az osztalékfizetés nem mérvadó, azonban ebből még nem következik az, hogy az osztalék fókuszú befektetés nem működik.
Ez pontosan ugyanannyira butaság, mintha azt mondanánk, hogy “azért mert egy cég részvényt bocsájt ki, még nem biztos, hogy jó befektetés, tehát a részvénybefektetés nem működik.”
Ez a fajta érvelés azt tükrözi, hogy a kritika megfogalmazója nincs tisztában azzal, hogy egy osztalék fókuszú befektető nem csupán az osztalékot nézi. Ha pedig nem is tudom, hogy mit kritizálok (hiszen fogalmam sincs hogy mit jelent az osztalék fókuszú befektetés), akkor a kritikám teljesen irreleváns.
Arról nem beszélve, hogy tanulmányok is készültek, hogy igenis számít az osztalék.
“Sok cég nem fizeti ki ezt a pénzt (vagyis az osztalékot), hanem inkább újra befekteti.”
Téves infó, miszerint egy cég VAGY osztalékot fizet, VAGY növekedésre fordítja. Az osztalékfizető cégek a nyereségnek csak azt a részét fizetik ki osztaléknak, amit már érdemben nem tudnak visszaforgatni növekedésre. Tehát osztalékot IS fizetnek és növekedésre IS költenek.
Sőt, a legjobb cégek soha nem fizetik ki a teljes nyereséget osztaléknak, így még egy recesszióban is tudnak osztalékot fizetni – ez is egy szűrő a sok közül, amivel minimalizáljuk az esélyét egy osztalékvágásnak.
Egy osztalék fókuszú befektető SOHA nem venne meg olyan céget, amelyik az összes pénzt kifizeti osztaléknak.
“ilyen cégek például a közmű cégek”
Nem, nem csak közmű cégek részvényeit vesszük…
“Az osztalékfizető alapok / ETF-ek teljesítménye elmarad a tőzsdeindexétől”
Megint csak hiányos ismereteket tükröz. Az a probléma, hogy az osztalékfizető ETF-eket hasonlítja a tőzsdeindexhez. Az osztalékfókuszú befektetők soha nem vesznek ETF-eket. Hiszen az ilyen ETF-ekben minden benne van, a hulladék cégek is, a túlárazott cégek is, amikre egy tipikus osztalékos befektető rá sem nézne.
Kicsit ide tartozik a következő is, ami hasonló okok miatt hibás érvelés.
“Az osztalékos részvényeid ugyanannyit estek a csúcsról, mint a tőzsdeindex”
A hiba ezzel ott van, hogy a részvényeket nem a csúcson vesszük meg (tehát nem az adott részvény árának a csúcsán), hanem amikor a részvény alulárazott. Az már teljesen mindegy, hogy a teljes részvénypiac épp visszaesésben van, vagy csúcson, magát az egyedi részvényt akkor veszem, amikor alulárazott – mindegy, hogy a piac épp hol van.
Nem mintha számítana, de az én 40 részvényes portfólióm nem esett most annyit, mint az index. De mindez teljesen lényegtelen, ugyanis egy befektetés hozamát, teljesítményét nem 30 napban mérjük, hanem 30 évben (de minimum 10). Tehát maximum arról beszélhetünk, hogy az elmúlt 30 évben hogyan teljesítettek az osztalék növelő cégek az indexhez képest.
Mindemellett még ha ugyanannyit is estek (volna) az osztalékfizető cégek, én továbbra is kapom a 4,4% osztalékot, a visszaesésben is.
“Ha megemelik a kamatokat, akkor a részvények ára vissza fog esni”
Ha a kiváló, nyereséges, osztaléknövelő cégek részvényei vissza is esnek, akkor is maximum ideiglenesen, ez az ideiglenes áresés pedig nekünk kiváló vásárlási lehetőség, hogy még magasabb osztalékhozammal vegyünk kiváló cégeket.
Ugyanis ha leesik a részvény ára, akkor az elérhető osztalékhozam is nő, nem csak az elérhető kamat.
Csak amikor az osztalék pár év múlva megduplázódik, akkor meg a befektetők rájönnek, hogy hoppá, ez mégiscsak jobb mint a kötvény (hiszen ezt már számtalan tanulmány kimutatta, hogy kötvénnyel alig lehet reálhozamot elérni), ekkor szépen az árfolyam is követi az osztalék duplázódását, és az árfolyam is megduplázódik, aki pedig tartotta a részvényt, az járt jól duplán – hiszen az osztalékokat is megkapta, és a duplázódó árfolyamon is nyert.
Eleve kötvényt, állampapírt hasonlítgatni részvényekhez a teljes fogalmatlanságot tükrözi. A cégek, és ezáltal a részvényeink hosszú távon kamatos kamattal növekednek, a részvények értéke pedig hosszú távon nem térhet el a fundamentumoktól.
Ellenben a hiper-szuper biztosnak vélt állampapír kamata közben elinflálódott.
“Az amerikai részvénypiac elmúlt 100 évében a hozamok mintegy felét az osztalékoknak köszönhetjük. Sok befektetőben ez azt a képzetet kelti, hogy rendkívül fontos kérdés a vállalatok osztalékfizetése, illetve preferált érdemi és stabil osztalékot fizető részvényekbe fektetni. Szerintem nincs így”
Bocsánat, de az elmúlt 100 évben nem “csak” a hozamok felét, hanem a hozamok 97%-át adták az osztalékok, a visszaforgatás és a kamatos kamat miatt. (Forrás: Dr. Jeremy Siegel – The Future For Investors c. könyve beszél erről)
Tehát már eleve az is téves infó, amivel “nem ért egyet” a blog írója.
Osztalékos részvények (pl. Dividend Aristocrats) árfolyamának összehasonlítása a piaci átlag árfolyamával
Ez két dolog miatt is irreleváns.
Egyik az, hogy mivel tudjuk, hogy az elmúlt 100 évben az amerikai részvénypiac hozamának 97%-át az osztalék (és annak visszaforgatása) hozta, ezért csupán az árfolyamot nézni meglehetősen félrevezető.
Másik pedig az, hogy egy osztalék fókuszú befektető soha nem egyben veszi meg az összes osztalékos részvényt (mint mondjuk egy ETF-et), hanem mindegyik részvényt akkor veszi meg, amikor éppen alulárazott.
Ennél fogva kizárólag akkor lenne értelme az összehasonlításnak, ha egy átlagos osztalék fókuszú befektető portfólióját (pontosabban több osztalékos befektető átlagos portfóliójának a teljesítményét) hasonlítanánk a piaci átlag teljesítményhez.
(Mindemellett a teljesen hiányos árfolyamösszehasonlítás is azt hozta ki, hogy az osztalékos cégek árfolyama jobban teljesített.)
“Ha megvetted a Home Depot papírjait hét éve, lélegzetelállító 12% osztalékot fizettek. Most 2,1%-ot, ami még az átlagnál is kevesebb.“
Ajajj, itt több tévedés és képzavar van.
A Home Depot (HD) soha nem volt elérhető 12%-os osztalékhozammal, de ha elérhető lett volna, akkor valószínűleg nem nyúltam volna hozzá, mert az egyik szűrő a sok közül a túl magas osztalékhozam. De ezt a szerző nem tudja, mivel nincs tisztában az osztalék fókuszú befektetéssel.
A kritika írója a 2009-es piaci visszaesésre utal, ekkor a HD 5%-os osztalékhozammal volt elérhető. Sajnos a szerző nincs tisztában vele, hogy a részvény vásárlásakor fixáljuk az osztalékhozamunkat.
Mivel a HD SOHA nem csökkentette az osztalékot, még a válság alatt sem, ezért ha 12%-os osztalékhozammal vettük volna (bár ilyen soha nem volt), és most 2,1% lenne az elérhető osztalékhozam, az azt jelentené, hogy mi továbbra is 12% osztalékot kapnánk a kezdő tőkénkre (még akkor is, ha soha nem növelte volna az osztalékot 10 év alatt, márpedig növelte) , PLUSZ jelentős árfolyamnyereségünk is lenne, hiszen 2009-ben 23 dollárt ért egy részvény, ma pedig 214 dollárt.
Na de számoljunk a valós számokkal, tegyük fel, hogy megvettük 2009 márciusában a HD részvényt 23 dollárért és 5% osztalékhozammal. Ma azért alacsony az elérhető osztalékhozam, mert a részvény ára 214 dollárra ment fel, tehát mára 821% árfolyamnyereségem lenne a befektetett tőkémen! És ebben nincsenek benne a 10 év alatt kifizetett és befektetett osztalékok.
Mennyi osztalékot kaptam volna az elmúlt 10 évben? Első évben ugye 5%-ot, és mivel a HD folyamatosan növelte az osztalékot, ezért ma már 23,6% osztalékhozamot kapnék ÉVENTE a befektetett tőkémre. 2009-es 5%-ról folyamatosan emelkedett 23,6%-ig az osztalékhozamom.
Tehát nézzük meg, mennyi osztalékot kaptunk volna 10 év alatt, ha 2009-ben 23 dolláros áron veszünk HD részvényt, mondjuk 1 millió forintért.
Nem mellesleg akkor 189 Ft volt a dollár, így a forint-dollár árfolyamon is elég jól keresünk, mivel ma már 330 Ft a dollár.
5290 dollárért (1 millió Ft) veszünk 230 darab részvényt. 2009-től 2019-ig összesen 6132 dollár osztalékot kaptunk volna a számlánkra, a részvényeink ára pedig 48.760 dollárt érne, azaz 16 millió forint!
És a szerző szerint ez egy rossz befektetés lett volna, hiszen ma már csak 2,1%-os az elérhető osztalékhozam…
Azért vicces, mert pont egy olyan céggel példálózott és kritizálta az osztalék fókuszú befektetést, ami fantasztikus befektetésnek bizonyult, de ő még így utólag sem tudja megállapítani vagy kiszámolni.
Ha ezen a linken keresztül nyitsz Interactive Brokers számlát, akkor 1000 dollár értékig ingyen kapsz részvényeket: https://bit.ly/3q0qy5K