Azt már írtam korábban, hogy a volatilitásnak, azaz az árfolyam ingadozás mértékének semmi köze a kockázathoz – annak ellenére, hogy sok “szakértő” ennek az ellenkezőjét mondja.
De most nézzük meg, hogy milyen valódi kockázatok vannak, amikről sokan nem is tudnak, és ezért pénzt buknak rajta.
1. Ha nincs megtakarításod
Akár befektetsz, akár nem, a vésztartalék hiánya mindkét esetben óriási pénzügyi kockázat. Mindig kell, hogy legyen annyi pénzed vésztartalékban, ami minimum 6 havi megélhetéshez szükséges! Ezt a pénzt nem költjük semmire, nem fektetjük be (maximum autónyeremény betétbe, ami bármikor ingyen pénzre váltható.)
Bármi történhet, például kirúghatnak az állásodból, vagy munkaképtelenné válhatsz, tönkremehet a vállalkozásod – ezerféle oka lehet, hogy miért van erre szükség.
Ha nincs ilyen vésztartalékod, és vészhelyzet van, akkor hitelhez kell nyúlnod, ami egy még nagyobb kockázat, és még pénzt is buksz a kamatok miatt. A hitel azért kockázat, mert olyan pénzt költesz el előre, amit még meg sem kerestél.
Ez akkor is igaz, ha befektetésekkel foglalkozol, azaz a vésztartaléknak MINDIG meg kell lennie, soha nem fektetjük semmibe (pláne nem ingatlanba). Tehát tilos teljesen lenullázni magunkat, csak mert mondjuk máshogy nem tudtuk kifizetni a lakást.
Ha nem tudom kifizetni a lakást a vésztartalékomon felül, akkor nem veszek lakást, ilyen egyszerű. Se saját használatra, se befektetésnek.
2. Infláció
Akik befektetéssel foglalkoznak, gyakran nem értenek egyet bizonyos dolgokban. Például jobb-e egyéni részvényeket válogatni, vagy vegyük meg inkább az S&P 500-at, jó befektetés-e az ingatlan – és hasonló kérdések.
Egyetlen egy dolog van, amiben kivétel nélkül mindenki egyetért, aki befektetéssel foglalkozik. Mégpedig az, hogy pénzben SOHA ne tartsd a vagyonod. (a vésztartalékot leszámítva)
A befektetések és pénzügyek világában semmi sem 100% biztos, egyetlen egy dolgot kivéve: ha nem fekteted be a vagyonod, és pénzben tartod, akkor 100% biztos, hogy pénzt buksz! Mert az infláció miatt egyre kevesebbet fog érni.
Az emberek fejében általában az van, hogy a befektetés kockázatos, és ezért gyakran nem fektetik be a pénzüket, hanem csak tartják a bankszámlán vagy a párna alatt. De valójában így buknak a legtöbb pénzt, ráadásul ez a bukás teljesen biztos.
3. Ha mész a tömeg után
A legtöbben azt csinálják, amit mindenki más (a többség) csinál. Ezért fektetnek sokan ingatlanba, vagy bitcoinba, vagy éppen amit a szomszédtól hallottak, hogy jó befektetés. Nekem az már eleve egy jelzés értékű, hogy amit a többség csinál, na azt nem szabad. Hiszen ha a többség tudná, hogy mit kell csinálni, akkor a többség milliomos lenne.
Amikor megszüntették a lakáskassza állami támogatását (és tele voltak ezzel a hírek), akkor tömegek álltak sorba, hogy még utolsó pillanatban új szerződést indítsanak.
Az senkiben nem merült fel, hogy ha pár év múlva nem lesznek új befizetések, meg állami támogatás sem, akkor vajon lesz-e miből fenntartani a rendszert? Ne legyen igazam, de a kritikus gondolkodás a lényeg.
Arról nem beszélve, hogy az a “30%” állami támogatás valójában éves szinten nagyjából 6% hozamot jelentett, de garantálom, hogy a lakáskasszát indítók 99,99%-a ezzel nincs tisztában. Ugyanis a 30% állami támogatást nem a tőkédre kaptad, hanem a befizetésekre. Tehát a teljes tőkén nagyjából 6% hozam volt éves szinten, viszont ha mondjuk felújításra használod a lakáskasszát, akkor számla kell hozzá. Ha pedig számla kell, akkor a szakember egyből ráteszi a 27% áfát… tehát igazából szépen lehetett bukni ezen.
Tehát ha mész a tömeg után, és csak azért csinálod, mert mindenki más csinálja, de valójában nem számolod ki, hogy megéri-e, akkor ez is egy kockázat.
4. Ha hallgatsz a hírekre
Azt kell megérteni, hogy a médiának nem érdeke, hogy te pontos és valós információkat kapj. A sajtót egyáltalán nem érdekli, hogy pénzt buksz-e vagy nem.
A médiának egyetlen egy érdeke van: hogy neki legyen bevétele. Neki pedig akkor van bevétele, ha te nézed, olvasod, rákattintasz. És már régen rájöttek, hogy a szenzációhajhászással, a bulvárral, a túlzásokkal, az ijesztgetéssel lehet a legtöbb bevételt termelni.
A sajtó szívesen ír napi szinten cikket a részvények aktuális irányáról “HATALMAS szárnyalás a piacon” – miközben nagyjából 1%-ot emelkedtek a részvények, de befektetési távlatokban az 1% nagyjából a semmivel egyenlő. (főleg hogy másnap meg mínusz 1% lesz, de nem baj, mert akkor meg lehet írni róla hogy “katasztrófa” van)
A tapasztalt befektetők általában azt tanácsolják, hogy pontosan az ellenkezőjét kell csinálni, mint amit a sajtó ír. Amikor azzal vannak tele a hírek, hogy “zuhannak a részvények, és vérfürdő van a piacokon”, na pontosan akkor kell vásárolni. Amikor pedig az van a hírekben, hogy szárnyalnak a piacok, na akkor kell fukarnak lenni.
A másik része a sajtónak, hogy a megjelenő cikkek jelentős része nem más, mint bújtatott marketing. Ezt hivatalos nevén úgy hívjuk, hogy sajtóközlemény. A cégek – érthető okokból – minél többször meg akarnak jelenni a sajtóban. Viszont nyilván reklámot nem lehet csak úgy leközölni (pl. ” vegyél akciós téglát”). Ezért úgynevezett sajtóközleményeket írnak, és ezt elküldik az újságíróknak, akik aztán kiteszik a cikkeket.
Aki foglalkozott már ilyennel, az azonnal felismeri az ilyen bújtatott reklámot, azaz sajtóközleményt. Ezeknek a cikkeknek nagyon tipikus a megfogalmazása, és hogy mit tartalmaznak.
Például amikor ilyet olvasol, hogy “most érdemes beszállni az ingatlanbefektetésbe – mondta Gipsz Jakab a GJ Ingatlan Kft. ügyvezetője” – na egy ilyen mondatból totál egyértelmű, hogy marketing célú sajtóközlemény. Hiszen megjelent a cég neve, meg az ügyvezető, aki a “szakértő” a témában.
Azt is érdemes végiggondolni, hogy egy ingatlanos cégnek nem érdeke, hogy te jól járj pénzügyileg, nekik az az érdekük, hogy pörögjenek az ingatlanok, hiszen azon van jutalékuk. Ilyen rendszeres sajtóközleményekkel pedig nagyon jól lehet manipulálni a tömeget, akik az ilyen hírek hallatán már fejest is ugranak az ingatlanbefektetésbe.
Milyen érdekes, hogy olyat még soha nem olvastam ingatlanos cég “szakértőjétől”, hogy most nem éri meg ingatlant venni.
5. Trendi részvényt venni
Ha csak azért veszel egy részvényt, mert jól ismert márka (pl. Tesla), vagy mert tele vannak vele a hírek, de fogalmad sincs a cég pénzügyi helyzetéről, akkor az óriási kockázat.
Persze egy partyn sokkal menőbb azt mondani hogy “épp most vettem Tesla részvényt“, mint azt mondani hogy “épp most vettem meg az amerikai vízművek részvényét“, de el kell dönteni hogy menőnek akarsz-e látszani 5 percig, vagy inkább pénzt akarsz keresni.
6. Devizaárfolyam kockázat
Nem csak a befektetésen elért hozam a lényeg. Ugyanis ha egy befektetésed mondjuk forintban van, és a forint leértékelődik a dollárhoz képest, akkor lehet hogy jobban jártál volna, ha dollárban fekteted be ugyanazt – akár kisebb hozammal is.
Csak tavaly óta kb. 6%-ot romlott a forint a dollárhoz képest. 1993 óta pedig 224%-ot. Ezért hiába raktál pénzt mondjuk tavaly magyar állampapírba ami 4,5% kamatot fizet. Még akkor is jobban jártál volna, ha dollárra váltod, és semmibe nem fekteted be. (hiszen akkor 6%-ot nyertél volna a forinthoz képest)
Persze ez bármelyik irányba elmozdulhat, de én azért inkább fogadok a dollárra (vagy euróra), mint a forintra. 1993-ban 90 forint volt a dollár, idén pedig elérte a 292 forintot is. Ez 224% romlás 26 év alatt a dollár javára.
USA-ban már évek óta emelgetik az alapkamatot, hogy féken tartsák az inflációt, miközben nálunk még nem, és nálunk el is kezdett nőni az infláció. Ezért gyorsabban is romlik a forint, mint a dollár. Amíg Magyarországon jelenleg 3,9% az infláció, addig az USA-ban csak 1,8%!
Tehát ha bárki azt mondja, hogy fektess magyar állampapírba, mert az biztonságos, és relatív magas kamatot fizet, akkor gondold végig, hogy nem járnál-e jobban ha dollárban vennél amerikai kötvényt alacsonyabb kamattal.
7. Diverzifikáció hiánya
A diverzifikáció az egyik ingyenebéd a befektetések világában. (a másik pedig az idő)
Diverzifikáció az, hogy nem csak egy helyen van az összes vagyonom. Ha csak 1-2 részvénybe tenném az összes pénzem, akkor ha az egyik cég csődbe megy, akkor 50-100%-át bukom a vagyonomnak. A diverzifikáció hiánya az egyik ok a sok közül, amiért nem fektetek ingatlanba.
Ha egyedi részvényeket akarunk venni, akkor azt szokták mondani, hogy 30 különböző cégbe tenni a pénzünket már eléggé diverzifikált. Ez nem azt jelenti, hogy bármilyen hulladék cégből ész nélkül vásárolhatunk 30 részvényt és akkor máris csökkentve van a kockázatunk.
Ez azt jelenti, hogy ha tudjuk hogy mit veszünk (kiváló minőségű, hosszú évek óta nyereséges cégek), akkor 30 részvénynél már megfelelően diverzifikálva van a portfóliónk.
Ha extrém diverzifikációt szeretnénk, és nem akarunk részvényeket válogatni, akkor érdemes az S&P 500 ETF-eket venni, amivel az 500 legnagyobb amerikai cégbe fektetünk be.