Miről is van szó? A hírek szerint a Microsoft a megállapodásban ígéretet tesz, hogy a jövőben támogatni fogja a Novell nyílt forráskódú termékcsaládját, a SUSE Linux-ot. Emellett a két vállalat könnyebbé teszi a Windows XP ill. Vista, valamint a SUSE Linux ugyanazon a számítógépen való futtatását. A két vállalat továbbá ígéretet tesz arra, hogy a következő öt évben nem fogja a két operációs rendszer általuk kifejlesztett változatait használókat beperelni szellemi tulajdonjogaik megsértése miatt. Magyarul: a Microsoft megígérte, hogy nem perli be a SUSE felhasználókat, a Novell pedig megígérte, hogy nem perli be a Windows és más Microsoft termékek használóit. A szerződés részeként a Novell 348 millió dollárt kap a Microsoft-tól.

Miért meglepő a megállapodás? Nos, a Microsoft nem arról híres, hogy kesztyűs kézzel bánik vetélytársaival; gondoljunk csak a Netscape sorsára vagy a NetWare és a WordPerfect körüli jogi csatákra (utóbbi két esetben az ellenfél pont a Novell volt). A nyílt forráskódú szoftver különösen a szoftvergyártó óriás bögyében van – elsősorban a Linux, illetve a legtöbb linuxos program által használt GNU Általános Nyilvános Licenc (GPL) (amely mellesleg az e honlapot működtető programokat is védi). Erre utalnak a hírhedt Halloween-dokumentumok vagy Steve Ballmer-nek, a Microsoft vezérigazgatójának elhíresült nyilatkozata, melyben a Linux-ot rákhoz hasonlítja, amely a szellemi tulajdonjogok szempontjából mindent megfertőz, amihez csak hozzáfér.

Miért jó ez a megállapodás a Novell-nek? Talán ez az egyszerűbb kérdés. Először is, 348 millió dollár még egy ekkora vállalatnak sem jön rosszul. Másodszor, a megállapodással a Novell Linux-változata, a SUSE egy csapásra a legbiztosabb Linux disztribúcióvá válik azok körében, ahol az számít – vagyis a nagyvállalatok IT-igazgatóinak szemében. Amennyiben SUSE-t használnak, nemcsak támogatást, hanem védelmet is kapnak az esetleges szellemi tulajdonjogi problémákkal szemben. A Novell a félelmeket a nyílt forráskódú szoftver fejlesztői közösségének címzett nyílt levéllel próbálta eloszlatni.

Nos, nem túl sok sikerrel. A címzettek szerint kilóg a lóláb: a Novell elárulta a nyílt forráskódú szoftver ügyét, eladta a lelkét az ördögnek rongyos 348 millióért. A nagy barátkozás a Microsoft részéről nem más, mint csel, amivel hátsó szándékait próbálja leplezni. De mit akar a Microsoft valójában?

Az egyik magyarázat szerint egyszerű, ámbár némileg költséges FUD-kampány része a megállapodás. (FUD: fear, uncertainty, and doubt, azaz félelemkeltés, elbizonytalanítás, kétségek ébresztése.) Képzeljünk el egy vállalatot, ami éppen IT-beruházásra készül. A vállalat vezetői kacérkodnak a Linux bevezetésével, de amikor hallanak a megállapodásról, elsősorban az tűnik fel nekik, ami a sorok között van: „Aha, a Microsoft megígéri, hogy öt évig nem perli be a Linux (vagy más GPL-el védett) alkalmazások használóit – de akkor nyilván vannak tulajdonjogi problémák ezekkel a szoftverekkel! Jobb, ha a Microsoft termékeinél maradunk!”

Valójában még senkinek sem sikerült pert nyernie nyílt forráskódú szoftverek jogsértése miatt. Steve Ballmer újabb szerencsétlen nyilatkozata szerint azonban a nem SUSE-t használók nem érezhetik biztonságban magukat.

Egy másik népszerű magyarázat szerint a Microsoft rájött arra, hogy a Linux olyan bestia, amit csak csellel lehet legyőzni. A GPL lényege szerint a forráskód megosztható, ezért hiába csapjuk le ennek a hidrának az egyik fejét, rögtön tíz nő helyette. A nehézkes mozgású Microsoftnak jobban jönne, ha csak egy ellenfél állna szembe vele és arra koncentrálhatná az erejét.

A megállapodás előnyös helyzetbe hozza a Novell-t, aminek a Microsoft anyagi támogatása és ígéretei miatt esélye van arra, hogy a Linux-termékek piacán egyeduralkodóvá váljék. Miközben a Novell hízik, a többi Linux-ot forgalmazó vállalat elsorvad. Amikor már csak a Novell áll a porondon, egy végső csatában le lehet győzni és kimúlik a Linux nevű rémálom.

E szcenárió egy variánsa szerint a Microsoft nem akar összeveszni a Novell-al, amelynek hozzá hasonlóan rengeteg szoftverszabadalma van – ebben a tekintetben mindkettő szuperhatalom. Ha a Microsoft most támad, a Novell képes lenne hasonló ellencsapásra. De ha e két szuperhatalom kiegyezik, elkerülhető egymás kölcsönös megsemmisítése – sőt, fel lehet osztani a piacot egymás között.

Egy még szaftosabb változat szerint a Microsoft az „oszd meg és uralkodj!” stratégiát próbálja alkalmazni. A Novell-megállapodás az első lépés a szabadszoftver-mozgalom szétszakítása felé (aminek látszanak az első jelei). A Microsoft eszerint tulajdonképpen beszállna a Linux-ba; létezne egy, a Microsoft által szentesített változata az operációs rendszernek, ami lassanként meghódítaná a piacot. Ezt a változatot fel lehetne hígítani zárt forráskódú komponensekkel mindaddig, amíg a végén eltűnne a szabadság a szabad szoftverből.

Közben a Microsoft és a Novell akár közösen lobbizhatna az USA-ban és az EU-nál a szoftverlícenszek szigorítása mellett. E szcenárió szerint két multi összeesküvésének vagyunk a tanúi.

A sztorinak, nem meglepő módon, van egy teljesen más olvasata is. Néhány évvel ezelőtt egy SCO nevezetű cég beperelt több Linux-al foglalkozó vállalatot, így például az IBM-et is. Az SCO szerint ezek a vállalatok a termékeikben olyan programokat forgalmaztak, amelyek tulajdonjoga az SCO-t illeti. Állítólag ezek a jogok még a Linux elődjéhez, a UNIX-hoz kapcsolódnak, és az SCO a Novell-től (!) vásárolta őket korábban. Az IBM és társai ellenpereket indítottak és a különféle perek évek óta tartanak. Hamarosan azonban megszületnek az ítéletek.

A dolognak két pikantériája van. Egyrészt a már említett Halloween-dokumentumokból kiderült, hogy a Microsoft különféle csatornákon rengeteg pénzt pumpált az SCO-ba. Talán túlzás, de nehéz lenne eloszlatni a látszatot, hogy az SCO a Microsoft strómanjaként járt el. Másrészt a Novell állítása szerint sosem adta el a UNIX-hoz kötődő tulajdonjogokat az SCO-nak.

Nagyon úgy tűnik, hogy az SCO hatalmas pofáraesésével végződik a dolog. De mi köze ennek a Novell–Microsoft megállapodáshoz? Nos, az elmélet szerint a megállapodással a Microsoft vezekel bűneiért. A Novell képes olyan jogi támadást intézni a szoftveróriás ellen, amit az el akar kerülni. A megállapodás az ára annak, hogy a Novell lezárja az SCO-ügyet.

Mi közünk van ehhez a szappanoperához nekünk, mezei számítógép-használóknak? Több, mint gondolnánk. A napokban megjelenik a Windows új változata, a Vista, és ahogy azt már megszokhattuk a Microsoft-tól, az új operációs rendszer a hírek szerint csak akkor fut majd rendesen, ha új konfigurációt vásárolunk hozzá. Nem mindegy, hogy van-e ingyenes, szabad alternatíva. Az sem mindegy, hogy mi lesz a kimenetele a szellemi tulajdonjogok és a szoftverszabadalmak körüli csatáknak. Az EU mindeddig állta a sarat, de ha a Microsoft és társai elérik, amit akarnak, a szabadságnak nem sok tere marad. Persze az átlagembert ez is csak annyira érdekli, mint személyes adatai feletti rendelkezési joga. Nem érti, miért baj, hogy úton-útfélen mindenki tud róla mindent, aztán csak néz, amikor nem adnak neki a bankban hitelt.

hozzászólások

akkor sem örülök nagyv 2007/01/05 17:09 habár én is lelkes Linux használónak tartom magam, szerintem ez a cikk kevéssé illik erre a honlapra hiszen az különböző elméletekkezdeményeken túl pusztán egy bekezdésnyi Linux-reklám az egész, amivel habár egyetértek, szerintem nincs itt a helye éppen ezért egy kicsit helyreraknám a reklám részt "az új operációs rendszer a hírek szerint csak akkor fut majd rendesen, ha új konfigurációt vásárolunk hozzá" a Vista minden szemet gyönyörködtető funkciójához valóban új erőműre van szükség, de itt nagyon fontos a szemet gyönyörködtető jelző. Ha pusztán biztonsági szempontból egy upgradelt XP-re vágyunk, amit még 1-2 új funkcióval is kibővítettek, akkor a Vista nem igényel új gépet. (Persze ettől még nem olcsó, ellentétben a Linuxszal, ami szintén nem igényel új gépet.) "Az sem mindegy, hogy mi lesz a kimenetele a szellemi tulajdonjogok és a szoftverszabadalmak körüli csatáknak." Ezt a mondatot inkább azért emelném ki, nehogy elvesszen a reklám mellett. Ez valóban nem mindegy, és szerintem ezért lenne nagyon jó, ha sikerülne itt a honlapon is sokat írni, olvasni, vitázni egy helyesebb szabályozásról. Ehhez kapcsolódóan egy kis Vista anti-reklám: A Vista egyik újítása egy borzasztóan merev szerzői jogvédő rendszer. Ezzel nagyon nagy mértékben megnehezítik a védett anyagok illetéktelen használatát, és ez sokaknak jó érv lehet arra, hogy elkerülje a Vistát (maradjon az XP-nél, 2000-nél, vagy váltson a Vistánál fejlettebb Linuxra )

Reklám? greg 2007/01/05 17:49 Sajnálom, hogy te Linux-reklámnak tartod a cikket, bár kissé zavarban érzem magam, mert én nem látom a reklámot. Hol van az általad kifogásolt bekezdés? Talán a Vista hardverigényeit említő rész lenne reklám? Íme egy alapos, nem MS-ellenes értékelés: http://www.winsupersite.com/reviews/winvista.asp Két, az információtechnológiában meghatározó szerepet játszó vállalatóriás megállapodást köt. A megállapodás, adva a két vállalat történetét, kissé furcsa; olyannyira, hogy komoly lapok sora, a Wall Street Journaltól az E-Week-ig foglalkozik vele, szakágazati elemzők sora teszi fel a kérdést, hogy mi lehet a háttérben és rengeteg komolyabb-komolytalanabb cikk születik. Keress rá nyugodtan, http://www.google.com. Meg vagyok lepve azon, hogy szerinted ez nem illik a honlapra. Ha mondjuk a Toyota és a GM vetélkedéséről szólna a cikk, nem hiszem, hogy rögtön az jutna eszedbe, hogy a Toyota-t akarom reklmámozni vagy a téma nem illik egy komoly közgazdaságtani honlapra. Talán az a baj, hogy lelkes Linux-használó vagy és velem ellentétben nem állod meg, hogy ne írjál Vista-ellenes reklámot a kommentedbe -- bár a DRM szintén megérne egy cikket. Ha megírod, szívesen elolvasom. Uff.

Anoním hozzászólás szerk 2007/01/09 00:36 Hali, Greg! Sajnos nem követtem a megállapodást és a SW szabadalmak sem igazán az én területem, de amennyire tudom, ezek a szabadalmak a szerzői és szomszédos jogok területéről a szerzői jogokat érinti, a felhasználásit talán kevésbé. A klasszikus "duplaklikk" szabadalmi védelme nem a klikkelőt korlátozza, hanem a többi SW fejlesztőt, akik szeretnének kevés gomb segítségével több funkciót használni. Ha ez az elgondolásom helyes, valóban sima ijesztgetős akció lehet, de ahhoz komoly kampányt kellene nyomni, hiszen az említett cégvezető különben nem tudná, hogy neki rémülten M$ terméket kell vennie, hogy be ne pereljék. Ami tényleg sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy közös fellépésre készülnek, a kettejük által lefedett szabadalmak vélt megsértői ellen. A második lépés a cikkedben már ketté ágazik, miszerint a piacot akarják felosztani, vagy a GPL csapatot megosztani.. hát a gonosz óriás képe rendesen uralkodik Mi van ha ez egy sima peren kívüli megegyezés, mert túl nagy falat voltak egymásnak? A SW szabadalmak körüli cécó talán egy másik cikket is megérne. Olyasmire gondolok, hogy ez egy új iparág, aminek a szabályozásával sokszor még nem tudnak mit kezdeni. A szabadalmak esetén, ha megpróbálnám levédetni az "operát" mint "olyan zenés mű, amiben a szereplők a haláluk után még percekig énekelnek", azt hiszem nehezen menne, pedig analóg. Mennyi botrány van a forráskód ki-nem adása, a kémprogramok, az adatgyűjtés, azaz ha "nem tudod a géped mit csinál az adataiddal" ügyekből. De egyáltalán mi inspirálja a szabadalom-pártiakat és ellenzőket. Főleg az ellenzőket. Miért éri meg nulláról újraírni egy office kategóriájú programot, mikor már van egy. Hiányzik belőle valami? Ott az office basic, amitől algoritmikusan paraméterezhető a cucc. Drága? Igen. Hibás? Nyilván, hiszen minden programban van hiba. Amit helyette írnak abban is. Lassú? Akkor kicsi a géped. Tudjuk milyen programot használunk, ahhoz veszünk gépet, nem fordítva. Akkor? A másik oldal egyszerűbb: a konkurencia kiirtásának egyik eszköze a szabadalom. Vagy van más ok is?

kartell? bmura 2007/01/11 21:10 Szerintem nem kell különösebb összesküvés-elmélet ahhoz, hogy az eseményben kartellt lásson az ember. Két vállalat, midkettő rendkívül sok szellemi tulajdonjoggal. Ha ezek megegyeznek, és nem bántják egymást, de sok mindenki mást beperelnek, azzal hosszú időre szóló erőfölényt tudnak szerezni együtt. Ráadásul nem is nyilvánvaló kartellről van szó, mert mindenkinek joga van azt beperelni, akit akar. Ez persze ahhoz a kérdéshez vezet, mennyire lehet az ilyet hagyományos versenyjogi eszközökkel kezelni; elsőre úgy tűnik, nem egyszerűen. Egyébként a Novell felhízlalása érvelés nem teszi szükségessé, hogy a végén halálos, véres küzdelem dúljon: a stratégiai együttműködés szépen lassan egy barátságos felvásárlásban érheti el a maga csúcspontját. A felvásárlás most persze nem racionális, mert senki nem venne Linuxot a Microsoft-tól, de ha a Novell dominánsá válik a Linux-piacon? Balázs Balázs

apro megjegyzes gyepi 2007/01/12 18:16 Altalanos velekedes, hogy a Unix a Linux elodje, ahogyan ez a cikkben is szerepel. Ha ez ilyen egyertelmu lenne, az emlitett perek mar reg befejezodtek volna. Valojaban az a helyzet, hogy a Linux tenyleg Unix-szeru, tehat a hozzaferesi oldalrol nezve nagyon hasonlo, de a forraskod es algoritmusok az alapoktol ujra lettek irva. Ez ugyanigy igaz a tobbi GNU eszkozre, amivel az alapkernel ki van egeszitve. Nem veletlenul a rovidites: "GNU" = "GNU is not Unix". Sem a GNU, sem a Linux nem Unix a kod szempontjabol; ami miatt ez megis meg lett orokitve a roviditesben, az pontosan a reverse engineering jelleg.

szabadalmi kartell nagyv 2007/01/15 21:10 A google.com/patents alatt rákerestem két témára. 1. hány szabadalmat nyújtott be a Novell miután megszerezte a SuSE-t? 2 1. hány szabadalmat nyújtott be a Microsoft mióta a Novell megszerezte a SuSE-t? 650 persze ez a kettő semmi különösről sem szól. a Microsoft baromi nagy, a Novell kicsi; mindkettő az operációs rendszeren túl mást is fejleszt; és még amúgy is megéltek más változásokat de akkor is nagy különbség egyébként arra azért kíváncsi lennék, hogy nyílt kódra érvényes-e a szabadalom? ugyebár mind a szabadalom, mind a szerzői jog lényege a nyíltság, kivéve a számítógépes programokat

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.
Ha még nincs felhasználóneved, regisztrálj!