a Mikroökonómia tárgy oktatása kapcsán felmerült problémákról

A Kari Tanács 2006. június 22-i határozata alapján létrehozott ad hoc Bizottság[1] – ld. a mellékelt felkérő levelet – azt a kettős feladatot kapta, hogy még e héten

1. „vizsgálja meg az előző félévben tartott Mikroökonómia I/1 tárgy előadássorozatának összhangját a tankönyvvel, az előadássorozat szakmai színvonalát”;
2. „ha szükségesnek látja, tegyen javaslatot a képzés szakmai színvonalának javítására”.

Noha a feladat elvégzésére szabott szűk határidő nem tette lehetővé, hogy a Bizottság teljes tartalmában és részletességgel megvizsgálja az előadássorozat interneten közzétett változatát, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy miután tagjai egyenként már korábban megismerkedtek az anyaggal, és közülük többen részt vettek az előadássorozatról az MTA KTB keretében a közelmúltban megrendezett vitán, kellő információval rendelkezik álláspontjának kialakításához.

A rendelkezésére álló információk alapján a Bizottság a következő megállapításokra jutott:

Ad 1.

• Az előadásszövegek és az oktatásában használt tankönyv szemlélete között olyan jelentős az eltérés, amely egy bevezető, alapozó kurzuson nem engedhető meg.
• Az előadásszövegek számos ponton átértelmezik a standard mikroökonómia fogalmait, állításait és megközelítéseit, ezáltal megnehezítik, hogy a hallgatók világos és egyértelmű képet kapjanak róluk.
• A közzétett előadásszövegek jelentős része nem is sorolható a mikroökonómia körébe, ezért egyéb tulajdonságaiktól függetlenül sem lenne kívánatos egy mikroökonómia tantárgy oktatásában felhasználni.
• Ráadásul, az előadásszövegek tartalma erősen vitatott, mind az egyetemen kívül (MTA KTB), mind az egyetemen belül (Kari Tanács) elutasító visszhangra talált. Az említett fórumokon többen egyenesen úgy foglaltak állást, hogy számos olyan, az egyetemi oktatástól elvárható minőségi kritériumokat nem teljesítő, tárgyi tévedésektől sem mentes, tudományosnak nem tekinthető megállapítás és értelmezés található bennük, amelyek inkább ártanak, mint használnak a hallgatók szakmai fejlődésének.
• Mindezek miatt a Bizottság véleménye szerint az előadássorozatnak az Egyetem hivatalos tananyagaként való terjesztése a Kar és az Egyetem számára felvállalhatatlan.

Ad 2.

• Javaslatai és ajánlásai megtételekor a Bizottság olyan elveket kívánt leszögezni, amelyek – a tanszéki önállóság és az oktatói szabadság messzemenő tiszteletben tartása mellett – nemcsak a szóban forgó, hanem minden alapozó tárgy oktatásában irányadónak tekinthetők.
• Mindenekelőtt, az alapozó mikroökonómia kurzuson, összhangban az akkreditációs és a tantervi anyagokban megjelölt tankönyvekkel, a nemzetközileg elfogadott, standard mikroökonómia szemléletét, fogalmait és elemzési módszereit kell tanítani, mind az előadások, mind a szemináriumok keretében.
• A Bizottság nem tartja kompetensnek magát arra, hogy a mikroökonómia oktatóinak személyére javaslatot tegyen, illetve a levélben megnevezett előadókat véleményezze (akik személye a felkérő levél megírása óta részben már módosult is). Csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy az előadásokat lehetőség szerint olyan oktatók tartsák, akik az adott szakterületen megfelelő felkészültséggel és jártassággal rendelkeznek (amit a tárgy körébe eső publikációkkal, tankönyvek írásában való közreműködéssel demonstráltak), és alapvetően azonosulnak az oktatott tantárgy szemléletével. Az előadók szerepe ugyanis alapvető az oktatás szemléleti összhangjának biztosításában, a szemináriumvezetők megfelelő instruálásában.
• A felkérő levél utolsó bekezdésében kinyilvánított szándékkal kapcsolatban az a határozott véleményünk, hogy egy általános alapozó tárgy oktatásában a tankönyv mellett, azt kiegészítendő, csak olyan, mértékadó tudományos közösség által ellenőrzött írásos tananyagot célszerű közzétenni, amely a tankönyvvel maradék­talanul összhangban van.

A Bizottság javaslata a további eljárásra:

A Bizottság nem feltétlenül javasolja rendkívüli Kari Tanács összehívását. Elegendő lenne a KT tagjaitól írásos nyilatkozat kérni arról, hogy elfogadják vagy sem a Bizottság jelen állásfoglalását. Ha a beérkező írásos nyilatkozatok száma eléri a szavazóképességhez szükséges küszöböt, és a nyilatkozók több mint kétharmada elfogadja a Bizottság jelentésében foglaltakat, akkor a Bizottság jelen állásfoglalását a Kari Tanács összehívása nélkül is a Kari Tanács hivatalos határozatai közé lehet emelni. Ellenkező esetben össze kell hívni a Kari Tanács rendkívüli ülését a Bizottsági jelentés megvitatására.

Budapest, 2006. június 30.

Zalai Ernő

a Bizottság elnöke

[1] A Bizottság tagjai: Berde Éva, Csekő Imre, Gábor R. István, Pete Péter, Vincze János és Zalai Ernő (elnök).