Forradalom és szabadságharc MÁZSA PÉTER 2005. március 24. Történt-e 2001. szeptember 11-éhez köthető, máig ható forradalom a hadviselésben? Vagy csupán egy szokatlan terrorcselekménnyel állunk szemben, amelyet az iraki háborúval csak kényszeredetten lehetne összefüggésbe hozni? 1 hozzászólás TOVÁBB»

Számítógép-etika BOGNÁR GERGELY 2005. március 21. [Ez az írás több évvel ezelőtt készült; nemrég került elő egy régi floppy lemezről. Abban a reményben adom itt közre, hogy szempontokat nyújthat a Váradi Balázs írása nyomán kibontakozott vitához.] 0 hozzászólás TOVÁBB»   Mi alapján választhatunk iskolát? HORN DÁNIEL 2005. február 19. Magyarországon szabad iskolaválasztás van. Ez azonban nem elég az üdvösséghez; ahhoz hogy a rendszer valóban működni tudjon, és hatékony verseny alakulhasson ki az iskolák között, elengedhetetlen, hogy megbízható, megfelelő mennyiségű és főleg könnyen hozzáférhető információ álljon rendelkezésre az iskolák minden szegmenséről. Gondolok itt elsősorban az iskolai eredményességre, továbbtanulási mutatókra, illetve olyan nem kevésbé fontos adatokra, mint a hangulat, tanulói/szülői elégedettség, sportolási lehetőségek/sporteredmények, infrastruktúra, stb. 3 hozzászólás TOVÁBB»   Sűrű fillér, sűrű füst MURAKÖZY BALÁZS 2005. február 12. Az áremelések miatti szokásos hisztériával kezdődött ez az év is. A vinnyogás sokat elárul arról, hogy egyes közéleti személyiségek milyen elképzelésekkel bírnak a gazdaság működéséről, meg arról is, hogy mit képzelnek az őket hallgatók elképzeléseiről. 3 hozzászólás TOVÁBB»   Közgazdász-tanácsok erkölcsös szoftverorgazdáknak VÁRADI BALÁZS 2005. január 26. [Ez a szöveg egy szoftverrendőrségi bevetésre adott mentális immunreakció terméke. A Magyar Narancsba szánom, de gondoltam, előbb felteszem ide, hadd formálódjon.] 13 hozzászólás TOVÁBB»   Turné MURAKÖZY BALÁZS 2005. január 13. Milyen egy jegybankelnök (definíció szerint)? A jegybankelnök egy köztiszteletben álló közgazdász. A jegybankelnök pártoktól függetlenül, a társadalom érdekében működik. Ügyel arra, hogy hol és mit nyilatkozik. Egy olyan országban, mint Magyarország, amely kicsi, és versenyben áll a többi országban a külföldi befektetésekért, fontos, hogy a jegybankelnök személyisége hiteles legyen, de optimizmust sugároz. Ha nem, akkor ugyanis kevesebben fognak befektetni, és több kamatot kell fizetni az államadósság után, ami nem túl jó. Nekünk nagy szerencsénk van. 6 hozzászólás TOVÁBB»   Kedvezményes lakáshitelek: kit is támogatunk? MURAKÖZY BALÁZS 2004. december 19. Az államilag támogatott lakáshitel vitathatatlanul az utóbbi évek egyik legnépszerűbb programja, amely egyféle szent tehénné vált a magyar belpolitikában: aki szűkíti a támogatottak körét, vagy a támogatás mértékét, az bízvást számíthat a politikai riválisok támadására és a népszerűségvesztésre. Így, bár annak belátása, amit az alábbiakban leírni szándékozom, nem igényel mély közgazdasági ismerteket, mégis minden valószínűség szerint szörnyű eretnekségnek és szívtelenségnek fog tűnni. A kedvezményes lakáshitel politika ugyanis a kedvezményezettek körének megválasztásától függűen teljesen ellentétes hatásokhoz vezethet, és így a használt lakások vásárlásának állami hiteltámogatása nem feltétlenül kívánatos. 8 hozzászólás TOVÁBB»   Kutyavilág LőCSEI LÁSZLÓ 2004. december 13. A magyar embereket a közéletből csak a ma érdekli. Mennyi lesz a rezsi, a nyugdíj, mit vesznek vagy nem vesznek el tőle holnap. Konkrét pénz kell neki, kedves szavak hogy ő jó ember, és egy kis közvetlenül megélhető szappanopera gonoszokkal és jókkal. 3 hozzászólás TOVÁBB»   Héják és galambok közt BOGNÁR GERGELY 2004. november 25. Folytatódik honlapunkon az iraki beavatkozás kapcsán megkezdett vita. A szerző két korábban megjelent cikkel vitatkozik és keresi a lehetséges legjobb módját a nemzetközi beavatkozásnak. A hozzászólásokat továbbra is várjuk! 5 hozzászólás TOVÁBB»   Szatyoradó MURAKÖZY BALÁZS 2004. november 17. A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos vitában – úgy tűnik – elvérzik az a javaslat, mely szerint a szatyrokra és a nem visszaváltható műanyag palackokra valamint alumínium dobozokra egységalapú adót vetnének ki. A kérdésről „komoly társadalmi vita” is folyt. Ennek résztvevői a következők voltak: a környezetvédők szerint az intézkedés jó, mert csökken a szemét mennyisége. A sörgyártók szerint az intézkedés helyes, mert a német sörgyárak – akik otthon már nem adhatják el termékeiket alumínium dobozokban – túl erős versenytársat jelentenek, akiket így jól megadóztatnának. Az üdítő- és ásványvízgyártók nem értenek egyet a javaslattal, mert nőnek a költségeik. Emellett nem szektorsemleges, mert az olajgyártók is műanyag palackokat alkalmaznak, és őket nem sújtja ilyen szabályozás. A nagy üzletláncok szintén nem értenek egyet, mert így csökkenhet a forgalmuk. És a többiek? 1 hozzászólás TOVÁBB»   Sportfinanszírozás MURAKÖZY BALÁZS 2004. november 17. Az olimpia kapcsán – mint az utóbbi időben mindig –, felmerültek a sportfinanszírozás kérdései, habár érdemi vita nem alakult ki – mint az utóbbi időben soha. A következőket lehet megtudni: hazánkban a GDP-nek csak kisebb részét fordítják sporttámogatásra, mint fejlettebb sportnemzetekben, körülbelül negyed- vagy feleannyit. (A sportnemzet szóról is érdemes lenne tárcát írni egy nálam avatottabb embernek.) De mivel mi modern sportnemzet (!) leszünk, komoly tornaterem- és uszodaépítésbe fog a minisztérium. Emellett nagy reform van lefolyóban: mostantól az összes forrást egy szervezet osztja el, ami átláthatóbbá teszi a pénzek kiosztását, de sok szövetség attól tart (nyilván nem ok nélkül), hogy ők kevesebbet fognak kapni. 0 hozzászólás TOVÁBB»

<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>